Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 59. A szegedi Dóm ornamentális díszítőfestése, 1930
59. A szegedi Dóm ornamentális díszítőfestése, 1930 A Jóm első terveit 1909-ben Schulek Frigyes (1841 — 1919) a buJai Halászbástya alkotója készítette; ő a párizsi Sacre-Coeurböz hasonlóan fehér terméskövet képzelt el. A város vezetősége azonban — tekintettel a Jrágán megvalósítható tervezetre — az áttervezési munkával Foerk Ernői (1868— 1934) bízta meg, aki inkább a lombarJiai téglaarcbitektúráboz Magyarok Nagyasszonya (Fogadalmi) templom Festővakolat, kazein. A déli oldalbejáró belső ajtaja fölött felirat: Beszédes Ottó 1929-30 A díszítések alkotói: A míves ornamentális díszítőfestést Beszédes Ottó és Beszédes László budapesti iparművészek készítették; a munkát 1930 őszére fejezték be. (Később, az 1950-es évek elején a Beszédes Ottó és Fiai néven működő festődinasztia festette le az O rszágos Levéltár (Budapest, I. Bécsi kapu tér 2.) épületét díszítő falfreskókat és gótikus bordaíveket.) A dóm figurális falképeit Muhits Sándor (1882— 1956) festő és iparművész az Iparművészeti Főiskola tanára készítette. A négy sarkalatos erényt (bölcsesség, bátorság, mértékletesség, igazságosság) és a velük kapcsolatos szimbólumokat, a kupolát tartó bolt ívek zárt mezőinek figuráit az erdélyi Csíkszentgyörgy szülötte, Márton Ferenc (1884—1940) festőés szobrászművész festette. A több mint 280 m2-es kupolafreskót 70 év múlva Patay László (1932-2002) festőművész 1999 és 2000 között festette ki. A falfestmény többek között a Szentlélek megjelenésének pünkösdi pillanatát ábrázolja. A restaurálás i deje: 2005-2006 A templom leírása: A szegedi dóm a városkép egyik legmeghatározóbb épülete, a 20. század eleji egyházi építészetünk legmonumentálisabb alkotása, az ország negyedik legnagyobb temploma. Stílusa a könnyed homlokzatú felső-olasz (lombardiai) dómokat idézi. Fölépítését az 1879- évi árvíz után fogadalomból 1880. november 28-án határozták el a városatyák. Tervezésére Varga Ferenc (1837-1906) belvárosi plébános halála (1906. d ecembere) után kerü lhetett sor, aki eilenezte a régi templom lebontását: „Csak a századvégi emberek lehetnek olyan kegyetlenek, hogy templomot rombolnak ott, akol templomra szükség van." — Az építkezés végű 11913-b an kezdődbetett meg a lebontott barokk Szent Dömötör templom, illetve a templomon belüli korábbi gótikus templom maradványainak helyén. Az új istenháza fölépítése az első világháb orú kitörése miatt csak 1930-ban fejeződött be. vonzódott. A módosított és egysze- IIL K ^^^^^^^ H ru bb terv után az 1913-ban megkezdett építkezést az I. világháború kitörése megszakította. A tornyok addigra elért magasságát a fölbelyezett mészkő fríz jelzi, melyekre 1923-ban az építkezés folytatásakor a Szózat kezdő sorait faragták. A késő bb székesegyházi rangot kapott templomot 1930. októb er 24-én szentelték föl a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az ünnepi alkalomra a misét D ohnányi Ernő (1877-1960)k omponalta. Az épületbelső első felújítására 1979—80-ban került sor. Hel yreállítás: A díszítőfestések kijavítására a beltéri villanyszerelési munkák során keletkezett sérülések miatt került sor. A munkát a F őszer-Elektroprofil Kft. végezte. A szerelés által érintett festett területeken az alapvakolat eltérő szilárdságú, de összességében jó megtartású volt. Azonban azokon a részeken, ahol 123 =<?>
