Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 57. Ismeretlen mester: Máriacelli kegykép, 1709
57. Ismeretlen mester: Máriacelli kegykép, 1709 Vászon, olaj, 187,5 x 150 cm, jelzet fent: Máriának ajánlja Szeged városa Mariazell, Ausztria A restaurálás ideje: 1994 A kép leírása: A vászonra festett olajkép közel 300 év óta a máriacelli kolostorépületken van elhelyezve. Az 1994. évi restauráláskor történt elszállítás idején a fő folyosónak az emeletre vivő lépcsőfordulóját díszítette. A képen legfölül a koronává 1 díszített, öltöztetett M ária figuráját látjuk a Kisjézussal, amely bizonyosan a máriacelli kegyszobrok egyike lehet. Bálint Sándor szerint közvetlenül Mária alakja alatt latin fölírással: MARIAE SZEGEDIANACIVITAS SACRAT olvasható ki. Magyar értelmezése: Máriának ajánlja Szeged városa. A híres szegedi tud ós 1958-ban kiadott évkönyvében szól arról is, hogy met felirata magyarul: „A szegedi magyar vár eljegyzi magát ezzel a képpel és ama kérelemmel ajánlja föl a legszentebb Dzuz-anyanab, a Celli M áriának és az odafestett szenteknek, névszerint Fábiánnak, és Sebestyénnek, Rókusnak, Rozáliának, Antalnak, hogy a körülötte még pusztító járványtól a jövőken megvédessék. Anno 1709." A kép különlegessége, hogy az alsó mezejében látható vedúta Szeged első színes és hiteles városáhrázolása: „Alsóváros felől való tekintete". E panorámaképen mindenekelőtt a Vár és a Palánk városrész látható. Fel ismerhető rajta a vízi- és földsánc, a Városkapu, a félig leégett és megmaradt templomok (Szent a felirat egyúttal a barokkra jellemző kronosztikon, azaz a betűknek számértéke van és a felajánlás időpontját, vagyis az 1709- évet jelöli meg. Sajnos, sem a tisztítás előtt, sem utána ez a jelzet nem volt megfigyelhető a festmény felszínén. Az 1709-es évszám alól, a vedúta részen figyelhető meg. A Mária-alakot azok a szentek veszik körül, akiknek közbenjárását a fertőző járvány idején különösen foganatosnak tartották: Sebestyén, Rozália, Antal, Rók us, Fábián. A barokk bierarckikus világképének megfelelően ők közvetítik Szeged városának kérelmét Máriához, az égi királynőhöz. A képet német szöveg kíséri, illetőleg értelmezi; magyarul: A szegedi magyar vár eljegyzi magát ezzel a képpel, és ama kérelemmel ajánlja föl a legszentebb Szűzanyának, a Celli M áriának és az odafestett szenteknek, név szerint Fábiánnak és Sebestyénnek, Rókusnak, Rozáliának, Antalnak, hogy a körülötte még pusztító járványtól a jövőben megvédessék. Az adományokból megfestetett képet az 1709-es nagy pestisjárvány multával, a megmenekülés örömére, a szegedi vár népe az ismert búcsújáró helyre, a stájerországi Máriacellbe küldte. Az alól olvasható né121 Erzsébet, szerb és Dömötör templom), a várbéli épületek (fegyverház, lőportorony, ra ktárh áz), a rondella, a Tisza és a vizet környékező mocsár. A jobb alsó sarokban az egykori alsóvárosi ferences templom és ispotály (kórház) épülete sejlik föl. A középkori jellegét megőrző Vár az 1710-es években kezdődő átalakítása során rideg katonai szempontoknak esett áldozatul, bo lott 1686-ban a törökök pusztító ostrom nélkül adták át. Helyreállítás: A bordozóvásznon kisebb-nagyobb lyukak, átszakadások és karcolások keletkeztek. Felü lete ren dk ívul piszkos és fátyolos volt. Korábban nem javították. Akik íseríetezett vegyszerekkel elvégzett előtisztítás után a vászon konzerválása, hiányainak pótlása következett. Dublírozásra és a régi vakrámájának cseréjére nem volt szükség. A finom tisztítás és a pótlólag os apróbb tömítések után a retust akvare llel, a beilleszE edő, k ompromisszumos retusálást olajtalanított olajfestékkel végeztem. A retusálási műveletekhez nagyítót használtam. A kép a teljes száradás után selyemfényű lakkozást kapott. A festményt a helyreállítást követően a Fekete házban mutatták be, majd visszaszállították az ausztriai Máriacell kolostorába.
