Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 51. Than Mór: Szent István vértanú megkövezése, 1870
51. Than Mór: Szent István vértanú megkövezése, 1870 Táblakép, olaj, 67,5 x 81,5 cm, jelzet jobbra lent: Than M. 1870 Magántulajdon, Agárd A restaurálás ideje: 2004 A kép leírása: Szent István protomártír leginká bt dalmatikába (a diakónusok febér, bosszú felsőruhájába) öltöztetve jelenik meg a képzőművészetben. Attribútumként a kezében keresztet, pálmaágat, evangéliumos könyvet, követ vagy füstölőt tart (amely diakónus voltára utal). Krisztus kereszthalálának évében vált az első keresztény vértanúvá, akit másképpen protomártírnak is neveznek. Az életéből vett jelenetek közül leggyakrabban megkövezését ábrázolták, általában a mennyei vízióval együtt (pl. egy oszlopfőn az autuni St. Lazare-ban, 12. század első fele). Egy másik képtípuson egy angyal pálmaágat és a vértanúk koronáját (koszorút) nyújtja át a szentnek (pl. An nibale Carracci képe, 1604 k., Louvre, Párizs). Szent István halála előtti fohászát: „Uram, Jézus, ve dd maga db oz lelkemet" - úgy jelenítették meg, amint Krisztus magához veszi a lelkét. BÉ^TÍ/QHH ^Ki f . 11 Mr ••* fi '^^Záz^^E^m X •— «^AB ajM^^H: ** / ? Ml Legendája szerint az apostolok vele együtt még hat jámbor férfit választottak diakónussá (diakonosz = szolga). Feladatuk a közösség szegényeinek gondozása volt. István so kakat megtérített, ezért a zsidók Levádolták a főtanácsnál istenkáromlásért. István beszédet tartott a főtanács előtt, amelynek végén látomása volt: „Látom, bogy nyitva az ég és az Emberfia ott áll az Isten jobbján". Ezeket a szavakat a legsúlyosa bb istenkáromlásnak minősítették, ezért kiburcolták a városból és megkövezték. Alkotója: Than Mór (1828-1899) Pesten filozófiát és jogot tanult, és emellett Barabás Miki ós fcstőnövendéke volt. Tanulmányait az 1848—49- évi forradalom és szabadságharc félbeszakította. Katonának állva Görgey mellett lett badifestő. Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe. Művészi pályára lépve Bécsbe utazott, és tanulmányait Kari Rabi vezetésével folytatta. 1853-ban készítette egyik legismertebb képét a Nyáry és Pekry elfogatása címmel. 1855-ben Párizsba, onnan Olaszországba utazott, majd az 1860-as évek A át \ BS >• t •... elején hazatért és műtermet nyitott. 1864-től Lötz Károly m ellett a pesti Vigadó falképein dolgozott. Ekkor vált az egyik legismertebb magyarországi freskófestővé. 1870-től Lotz-cal készítette el a Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit. 1885-ben Olaszországba költözött, de 1890-ben visszatért, bogy átvegye a Ligeti Antal halálával megüresedett titkári állást a Képzőművészeti Társulatban. így lett 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd 1896-ban rövid ideig az Országos Képtár igazgatója. Triesztben balt meg. A M óra Ferenc M úzeum a festő számos képe között őrzi Horváth Mihályról (1809-1878) készített arcképét is. Hel yreállítás: A táblakép bat d arab kisebb fatáblából áll, melyeket körben és középen keskeny keretlécek fognak egybe. Az összeillesztett egységek elváltak egymástól; a fatábla felületi lakkozasa megbarnu lt. A bel yreállítás feladata a következő volt: szerkezeti megerősítés, lakkelt ávolítás és tisztítás, a rések betömítése, a száradás után a pótl ások konzerválása, előlakkozás, olajretusálás és véglakkozás. 7b- 108
