Zombori István (szerk.): És látta Isten, hogy jó : Válogatás öt évszázad bibliai témájú műkincseiből : Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2008. szeptember 1 - 2009. február 22. (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

ELŐSZÓ

„...ÉS LÁTTA ISTEN, HOGY JÓ..." ÖT ÉVSZÁZAD EGYHÁZI MŰKINCSEI > 2008-ban a keresztény világ a hívők szent könyvét a Bibliát ünnepli. Ez a mű azonban nemcsak a több mint egymilliárd keresztény hívőnek alapvető fontosságú, de az egész emberiség európai civilizációs köréhez tartozó milli­árdoknak is. Hiszen a hittől függetlenül több mint 2000 év kultúrája épül a Bibliára, meghatározva azokat az erkölcsi, jogi, etikai normákat, amelyek a 21. században is érvénye­sülnek. Ugyanakkor a Biblia kimeríthetetlen forrása a tör­ténettudománynak, az irodalomnak, a művelődéstörténet­nek és a képzőművészetnek. > A Biblia elősegítette az írásbeliség terjedését és az olva­sás tudományát. írták viaszra, papiruszra, pergamenre, majd a világ legtöbb nyelvére lefordított és legtöbb pél­dányban nyomtatott könyvévé vált. Egy olyan egységesen elfogadott rendszerű munka, amelyet a különböző nyelvű kiadások is azonos jelöléssel közölnek, így a hivatkozások, idézetek egybevethetők. > Az ünnepi év alkalmából Magyarországon sok nagy­szerű kiállítás nyílt bemutatva azt a nagy gazdagságot, amely kézírásos és nyomtatott példányuk révén a hazai egyházi és világi könyvtárakban rejtőzik. > A szegedi múzeum ezért úgy gondolta, hogy a Biblia év tiszteletére saját profiljának megfelelően olyan műtár­gyakból, egyházi műkincsekből rendez kiállítást, amelyek a Biblia ismert témáit elevenítik meg a képző- és iparmű­vészet eszközeivel. A bemutatandó korszak időhatáraként a 14.-18. századot választottuk. Azért ezt a kort, mert ekkor az alkotók még nem egyszerűen csak feldolgozandó történetet láttak a bibliai témákban. Számukra a Biblia hitük szent könyve volt, így az alkotás a hit gyakorlását, annak őszinte átélését jelentette. A 19. századtól is szület­nek bibliai témájú művek, de ezek készítői már nem föltét­lenül hívő emberek voltak. > De a kiállítás nemcsak vallásos embereknek készült, hanem mindenkinek, aki ezt a rendkívül értékes, magas színvonalú kollekciós, mint ritka esztétikai élményt éli meg. Ezek a műalkotások a témájuknál fogva valami mara­dandót mondanak a mai ember számára. A Szűz Mária a gyermekével az anyaság bemutatása, az emberi születés témája is mindig, mindenki számára tiszteletben tartott dolog. A keresztre feszítés, az emberi megkínzás, a halál önmagában szintén szellemileg, esztétikailag olyan mon­dandót jelent, amit minden ember át tud érezni. Ezen kívül, ha csak a kelyhekre és az augsburgi monstranciára gondolunk, az ember elismeréssel tud adózni azon mes­teremberek előtt, akik használati tárgyakat ilyen művészi gonddal, magas színvonalon készítettek. Akik vallásosan olvassák a Bibliát, azoknak ez a kiállítás olyan élményt jelenthet, ami maradandó hatást gyakorol a lelkükre és szellemükre. Nem kell hívőnek lenni azonban egy szakem­bernek, egy irodalmárnak, aki a Bibliát azért olvassa, hogy annak a művészetre, a literatúrára gyakorolt hatását tanul­mányozza. Számára is jelenthet azonban egyedülálló érzést a tárlat megtekintése. Aki pedig a Szentírást elsősorban olyan kultúrtörténeti kincsként értelmezi, ami tele van példabeszédekkel és a korabeli hétköznapi életre vonatkozó történetekkel, adatokkal, annak már önmagában illik meg­ismerni ennek a művészeti hatásait is. > A kiállítás egyedülálló jellegét azok a gyűjtemények, múzeumok biztosítják, amelyek ezeket az anyagokat kölcsönözték. Igazi közép-európai remekműveket sike­rült összegyűjteni. A kiállítás meghatározó részét adja a kassai Keletszlovákiai Múzeum anyaga. Ez a fantasztikus tárgyegyüttes a világ bármelyik nagy múzeumának dicsé­retére válna. Számunkra azért is fontos, mert jelzi a közép­kori magyar királyság gazdag magas színvonalú egyházmű­vészetét. Ugyanis a mai Magyarország területén a 150 éves török hódoltság alatt gyakorlatilag teljesen elpusztult a középkori anyag. > A társrendező Szeged-Csanád egyházmegyei Püspökség kapcsolatai révén a dél-lengyelországi Sandomierz Püspöki Múzeuma is adott gyönyörű tárgya­kat. Ugyanakkor Magyarország egyik leggazdagabb egy­házi gyűjteménye a Pannonhalmi Főapátságban található. Ebből is sikerült igen szép tárgyegyüttest kölcsönözni. Végül a szegedi múzeum anyagából gazdag középkori és barokk képanyag, a Szeged Csanádi Püspöki Múzeum és a Szeged Alsóvárosi Ferences templom és kolostor anya­gából remek miseruhák, ötvöstárgyak és szobrok kerültek kiállításunkba. Őszinte köszönet érte a kölcsönző intéz­mények vezetőinek: Andrej Dziega sandomierzi megyés püspök úrnak, Andrzej Rusak atyának, a Püspöki Múzeum igazgatójának, Várszegi Asztrik pannonhalmi Püspök Főapát úrnak, Robert Pollák kassai múzeumigazgató úrnak, Kiss-Rigó László Csanád-megyei püspök úrnak. Köszönettel tartozunk a Generáli Biztosító Társaságnak, a Csongrád Megyei Rendőrségnek és minden olyan szerv­nek és cégnek, amely a rendezést támogatta. > Végül köszönet a szegedi múzeum kollektívájának, akik a rendezést végezték, valamint a közreműködőknek. Szeged, 2008. szeptember 1. Z0MB0R1 ISTVÁN 6

Next

/
Thumbnails
Contents