Nyomvonalba zárva. Régészetifeltárások az M43-as autóút és a Makót elkerülő út nyomvonalán (Szeged, 2009)
Rövid jelentések
Rövid jelentések 45 M43 27. lh.: Szarmata településrészlet Makó, Rákosi út mellett A lelőhely Makótól északkeletre, a Makórákosra vezető müút mellett, az M43-as autóúthoz kapcsolódó, Makót elkerülő út tervezett nyomvonalának 2+000-2+170 km szelvényében, egy régi érmeder kanyarulatának belső részén található. Az érparton egy lapos dombhát húzódik, amelynek felszínéről az előzetes terepbejárások során őskori és szarmata, valamint Árpád-kori leletanyag került begyűjtésre. A megelőző feltárást 2008. július 22. és augusztus 5. között végeztük el. A 15-25 cm vastagságú felső termőréteg eltávolítását követően, mintegy 30-40 cm vastag humusz alatt értük el a szürkésbarna színű altalajt. A megnyitott, ÉNy-DK tengelyű, téglalap alakú szelvény nagysága 5.100 m2 volt. Összesen 23 objektum került elő: 12 gödör, 5 árok és 14 cölöplyuk szórtan helyezkedett el a szelvényben. Több objektumból nem került elő keltezésre alkalmas leletanyag. A szelvény délkeleti végében található árokszakaszok egy szarmata településre utaltak, míg a szelvény északnyugati végén keresztben húzódó cölöpsor valószínűleg az őskorra keltezhető. Gallina Zsolt - Varga Sándor - Sz. Wilhelm Gábor M43 28. lh.: Szarmata településrészlet a makói Kossuth TSz SERTÉSTELEPE MELLETT Makótól keletre, a Makót elkerülő út nyomvonalán, a Makórákosi és a Királyhegyi utak között lévő szakaszon található a lelőhely, amely egy egykori ér déli magaspartján terül el, párhuzamosan a mederrel. A feltárandó területre a lelőhelynek csak a széles esett. Valószínű, hogy ez a lelőhely és a tőle északra lévő M43 27. lelőhely egy településhez tartozik. A két terület között egy vízelvezető csatorna húzódik, ezért került sor a terület szétválasztására. A feltárt 4.047 m2-en 144 objektum került elő. A lelőhely nagy részén az intenzív talajművelés következtében az objektumok igen sekélyesek voltak, többségüket a szántás már szinte teljesen elpusztította. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy csak szórványosan tartalmaztak leletanyagot. Az előkerült kerámiaanyag többsége kézzel formált, házi kerámia volt. Ez alól csak egy Árpád-kori gödör és néhány újkori leletet tartalmazó objektum jelentett kivételt. Fogas Ottó
