Nyomvonalba zárva. Régészetifeltárások az M43-as autóút és a Makót elkerülő út nyomvonalán (Szeged, 2009)
Késő szarmata és késő avar település, és Kr. u. 4. századi sírok Makó, Mikócsa-dűlőben
40 /VÍ43 31. LELŐHELY Késő szarmata és késő avar település, és Kr. u. 4. századi sírok Makó, Mikócsa-dűlőben A lelőhely a Makót elkerülő út nyomvonalának 3+600-3+970 km szelvénye között, a Mikócsa-ér mellékágának partján található. A megelőző feltárás 2008. szeptember 9. és november 14. között zajlott, s ennek során egy római kori szarmata település és temető részlete, valamint egy késő avar település 251 objektuma került elő. A feltárás 20.314 m2-en folyt. A feltárási terület délkeleti szélétől 18-20 m-re egy markáns, négyes osztató árokszakasz szelte keresztbe a szelvényt. Az árkon túl, a szelvény egész hosszában számos jelenség mutatkozott, köztük több omladékos planírozási réteggel volt feltöltve. Több gödörbe szétvert kemencét dobtak be. A gödrök többsége elsődlegesen agyagnyerő volt, másodlago san hulladék tárolására szolgált. A területen párosán elhelyezkedő, földbe mélyített épületeket, egy alapárkos, 9 cölöplyukas építményt, egy nagyméretű kerítőárkot, számos vermet és egyéb gödröt és cölöplyukat tártunk fel. Az egyrétegű telep észak- nyugati szélét is árkok jelölték ki, s A leletanyag nagyobb része jó minőségű szürke, korongolt töredékből állt, mellettük kavicsos sová- nyítású, kézi korongolt fazekak láttak nagyobb számban napvilágot. A kézzel formált edények száma elenyésző, és az ún. csillámos-szemcsés kerámia szintén csekély mennyiségben került elő. A leletanyag kiemelkedő darabja egy szürke, szépen fényezett, kiöntőcsöves korsó. Igen érdekes a korszakra jellemző késő római mázas edények hiánya, ugyanakkor számos amphora töredék került elő. A leletanyag alapján a terület a Kr. u. 4. század második felében lehetett használatban. itt húzódtak a település víznyerő, kútjai is, amelyek egy ÉK-DNy irányú sort alkottak. Az e^ik kútban két ép edény volt: K? egyik egy felsőfüles edény, ; másilcégy kétfülű korsó. W
