Nyomvonalba zárva. Régészetifeltárások az M43-as autóút és a Makót elkerülő út nyomvonalán (Szeged, 2009)

Telepek és temetők Makó, Igási járandó I. lelőhelyen

AA43 25- LELŐHELY 33 A sírok leletei a korszakra általánosan jellemző, olcsó tömegáru kategóriába sorolható ékszerekből (számszeríj fibula, térdfibula, bronz karperec, fül­karika, gyöngynyakláncok és karékek, bronzcsengő, lábigyöngyök) és használati eszközökből (vasár, vaskés, orsógomb) álltak. Minden sírba helyez­tek kisebb méretű edényt a halott lábához útrava- lónak. A gazdagabb temetkezésekből tordírozott ezüst torques, kerek alakú ezüst kapszulák, karpe- recek, ötkorong emailos fibula, ezüst horgonyfi- bula, Cyprea csiga, millefiori gyöngyök és egy pré­selt gyöngysorral díszített, bronzpánttal körülvett üveggömbcsüngő került elő. A 11 sírból álló, teljesen feltárt, honfoglalás kori temető valószínűleg egy kiscsalád temetkező helye lehetett. A Ny-K irányba tájolt sírok DK-ÉNy irá­nyú, szabálytalan sorokba rendeződtek, kissé legye- zőszerűen szétnyíló temetőszerkezetet alkottak. A sírokból igen szegényes leletanyag származik: bronz fülkarika, vaskés, nyílhegy, vaskard töredéke, ezüst obulus. Említésre érdemesek az egyik sír rom­buszokkal és palmettákkal díszített, öntött bronz fülesgombjai. A leletanyag egyelőre a 10. század második felé­nél pontosabb keltezést nem tesz lehetővé. Az eddigi ismereteink szerint a honfoglalás kori teme­tők között a kis sírszám a gazdagabb temetők jel­lemzője, s ugyanakkor a leletekben való nagyfokú szegénység a nagy sírszámú, köznépi temetők saját­sága. A Makón feltárt temető érdekessége tehát, hogy a Kárpát-medence honfoglalás kori temetői között egy új típust képvisel. Balogh Csilla 86

Next

/
Thumbnails
Contents