Nyomvonalba zárva. Régészetifeltárások az M43-as autóút és a Makót elkerülő út nyomvonalán (Szeged, 2009)
Telepek és temetők Makó, Igási járandó I. lelőhelyen
30 M43 25- LELŐHELY Telepek és temetők Makó, Igási járandó I. lelőhelyen Az M43-as autóút Szeged és Makó közötti szakaszának építését megelőző régészeti feltárások keretében végeztünk ásatást Makótól északkeletre, a Földeáki út igási leágazása közelében, a Makót elkerülő út nyomvonalán. A nagy kiterjedésű, intenzív lelőhely egy ÉNy- DK irányban hosszan elnyúló, a környezetből erőteljesen kiemelkedő háton helyezkedik el, amely az egykori Jángor-ér magaspartja. Ugyanakkor ennek a nyugati és keleti oldalán húzódó, egykori medrek területén, a ma náddal és zsombékkal borított, mély fekvésű részeken is kerültek elő emberi megtelepedésre utaló nyomok. Az itt talált régészeti objektumokból arra következtethetünk, hogy bizonyos időszakokban — a vaskorban és az Árpádkorban bizonyosan — ezek szárazulatok voltak. Az egész feltárási területen szórt elrendezésben több késő bronzkori településobjektum helyezkedett el, amelyekből a halomsíros-kultúra (Kr. e. 1500-1300 körül) jellegzetes leletanyaga származik. A gödrökön kívül előkerült egy ÉÉNy-DDK tájolású, felszíni, cölöpszerkezetes épület maradványa is, melynek déli oldala félköríves záródásé volt. Az általunk feltárt terület nagysága 16.341 m2 volt, s ezen 541 objektum került elő a kora bronzkortól az Árpádkorig terjedő időszakból. Az előkerült objektumok között a legkorábbi megtelepedési fázist a kora bronzkori Makó-kultúra (Kr. e. 27-23. sz.) néhány gödre jelentette, melyek kisebb csoportokba rendeződve kerültek elő a dombhát tetején. 71 A következő megtelepedési horizontot a dombhát nyugati lejtőjén elhelyezkedő, vaskori, s ezen belül a szkíta időszakra (Kr. e. 7-4. század) keltezhető szemetes gödrök és egy félig földbemélyített épület képviselte, amely a leletanyagából származó . X
