Nyomvonalba zárva. Régészetifeltárások az M43-as autóút és a Makót elkerülő út nyomvonalán (Szeged, 2009)

Előszó

Előszó 1 Előszó Óriási lehetőséget és feladatot kapott a megyei múzeumi szervezet, amikor 2008. július 15-ével elvál­lalta az M43-as autóút és a hozzá kapcsolódó, Makót elkerülő út régészeti feltárását. Ráadásul rendkívül rövid, 2009. április 30-ig terjedő határidővel. Annál is inkább, mert az előzetes információk szerint 225.000 m! föltárása merült föl az adott időtartamra. Ugyan­akkor az elmúlt évtizedek nagy autópálya-munká­latai, a Csongrád Megyei Múzeumi Szervezetben létrejött kiváló szakember gárda és az ehhez tár­suló infrastruktúra alkalmassá tette a Móra Ferenc Múzeum munkatársait, hogy ezt a feladatot ered­ményesen elvégezzék. Felkészültségük 21. századi technikai színvonallal párosult: számítógépek, egyéb digitális eszközök, mobil-internet, gépkocsik stb. segítették a munka eredményes elvégzését. A sajtó révén mindvégig az országos nyilvánosság előtt zajlott a feltáró tevékenység. Nagy örömünkre szolgált, hogy mindez párosult a helyi érdeklődés­sel: az érintett falvak, városok lakossága nagy lelke­sedéssel figyelte az ásatásokat és a feltárt lelőhelyek anyagait látva kérték, hogy ezeket a helyi múzeum­ban, vagy helytörténeti kiállításban is mutassuk be. Múzeumunk honlapján napra készen lehetett a régészek munkájáról olvasni, térkép és fotó segítsé­gével tájékozódni. A munkálatok folyamán jó együttműködés ala­kult ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munka­társai, valamint a feltárásban résztvevő ELTE Régé­szettudományi Intézet és a Móra Ferenc Múzeum szakemberei között. De a hazai együttműködés nemzetközivé bővült azáltal, hogy az aradi múzeum régészei szakmai tapasztalatcserére jöttek a feltárá­sokat megtekinteni. Igen jelentős tudományos eredményeket hozott a föltárás. Nem csak azért, mert számos új, gaz­dag lelőhely került elő az őskortól a népvándor­lás koron át a késő középkorig. De azért is, mert a Tiszától Makóig terjedő szakaszon, a Marostól északra olyan területeket kutattak kollégáink, ame­lyekről a magyarországi régészeknek eddig nagyon gyér számú információja volt, hiteles és szakszerű, jól dokumentált ásatások pedig eddig nem is vol­tak. Ezért az így előkerült, az elmúlt 7000 évből származó régészeti leletanyag abszolút újdonság­nak számít e terület régészeti térképén. A munkákhoz megkaptuk a fenntartó, a Csong­rád Megyei Közgyűlés támogatását. Az érdeklődést jelzi, hogy a megyei vezetők és a Közgyűlés szakma­ilag illetékes Kulturális Bizottságának tagjai több­ször is megtekintették az ásatásokat. A múzeumi szakemberek meg is érdemelték az elismerést, mert késedelem nélkül teljesítették nem csak a szerző­désben vállalt 225.000 m1 feltárását, de a további, szükségessé vált 50.000 mJ-t is. A helyszíni nehéz munkák után — amelyek a tavaszi hidegtől, esőtől a nyári hőségen át az őszi fagyokig, mindenféle embert próbáló időjá­rási körülmények között folytak — megkezdődött a benti feldolgozó munkák sora. Ezek folyamán az elsődleges tisztítástól a restaurálásig, a digitális fel­dolgozástól a végleges leltározásig és a raktárban történő elhelyezésig számos munkafázisra kerül sor. A feltárt anyagból reprezentatív kiállítás, az utó­kor számára tanulmánykötet készül. Szeged, 2009. szeptember 2. Zombori István

Next

/
Thumbnails
Contents