T. Knotik Márta: Fényírók és fényirdák Szegeden (1859-1913) (Szeged, 2009)

ÁLLANDÓ JELLEGŰ FÉNYKÉPÉSZET - Bietler Ferenc (1862-1884)

fölvétel kb. ezt az állapotot rögzítette. A mozgásban lévő tárgyakat, figurákat ráfesthették. Ezeknek a városképeknek a reprodukciói biztosan Bietler müvei, melyek 1875-ben Traub nyomtatta kartonokon kerültek forgalomba. 1873-ban kapja Bietler az első tanácsi megbízást, és lefényképezi az „egyik agyonvert egyént", munkájáért a város 15 forintot fizetett. 1874-es „mintakirakatának" finom kidolgozású, elegáns képei kapcsán ismerhettük meg a korabeli kritikát, melyet érdemes idézni. „Bietler úr halad az idővel, melynek meglepő vívmányait a fényírás terén mindig ügyesen el tudja sajátítani; a mesterség technikáját pedig oly tökélyre emelte, hogy szinte művészetnek is beillik." Új képei közül Dugonics arcképéről készült reprodukcióját emelik ki. A reprodukció „egy régi aquarell-festmény után készült és pompásan sikerült." Nagyméretű másolatát ugyan a Dugonics-kör rendelte meg, de más is hozzájuthatott a kép e nagyalakú vagy albumlap számára megfelelő nagyságú változatához. A 6x5 cm-es fénykép családi albumokban is megtalálható. Ezek árairól nem maradt feljegyzés, de a Szegedi Közlönyben megjelent Bietler árajánlatból következtethetünk rá: „6 drb jól sikerült finom arckép 2 frt és feljebb. Legjobb ízléssel összeállított családi és nagy csoportok jutányos áron készíttetnek." 1875 nyarán megállapítják, hogy „a fényképészet vidéken aligha vett egy városban is nagyobb lendületet mint Szegeden". És valóban az év nyarán „Bietler és Knirsch" cég néven még egy műtermet nyit Bietler Ferenc, és a színház mellettivel párhuzamosan működteti. Augusztusban pedig a város negyedik műtermeként a „Lauscher és Társa" cég nyílik meg. Bietlerék készülnek a közeledő szegedi országos kiállításra, ahova „Szeged és környéke legszebb hölgyeiek tableauját'' tervezik kiállítani. Az év őszén került forgalomba az a négy városképből álló sorozat, melyhez Bietler készítette a már említett reprodukciókat. „A Szeged város látképe madártávlatban ára 80 krajcár, arany kerettel együtt 1.50." Három méretben készült. A Bietler reprodukciókat Traub B. nyomdájában előnyomott kartonok diszkrét vonalkeretébe ragasztották. Szövegét a kép alá magyarul és németül nyomtatták. A reprodukciók mérete: 16x24, 9x13, 5x9 cm, a legnagyobb kartoné 25x33 cm. (55-58. kép) 1876-ban a szegedi országos kiállításon Bietler Ferenc főképp ügyesen színezett fényképeivel „fényképekért emlékérmet", Bietler és Knirsch szintén „fényképekért emlékérmet" nyert. Ilyen érmet őriz a Móra Ferenc Múzeum numizmatikai gyűjteménye 64.13.253 leltári számon. 1877. szeptember 30-án a párizsi világkiállításra még csak Knirsch Antal részvételét jelzik. Ezután Bietlerről a szegedi lapok szinte hallgatnak. Egyedül az Alföldi Iparlap a szegedi cégek között felsorolva ír róla ajánlást: „ Bietler Ferenc első szegedi fényképészeti műterme a színház szomszédságában ... a legújabb rendszer szerint páratlan finomsággal és művészi dísszel készíti fényképeit. Húsz évi folyamatos előrehaladó működése hibátlan, természethü ** 35 -ds