T. Knotik Márta: Fényírók és fényirdák Szegeden (1859-1913) (Szeged, 2009)

ÁLLANDÓ JELLEGŰ FÉNYKÉPÉSZET - Keglovich Emil (1892-1912)

hették az alföldi magyarok népszokásait is. Ezek a gyönyörű platinotípiák láthatók most Keglovich Emil kirakataiban." 1902. máj. 11. Szeged és Vidéke: „Még egy hónapja sincs, hogy eltávozott a szegedi színtársulat és már a fényképészek beszedték a kirakatból a fényképeket. ... Addig pedig a hátramaradt Tóvölgyi Margit, Haller Irma és Károlyi Leontin fényképek képviselik a művészetet." Szeptemberben Fényképek a Kossuth szoborról címmel írják: „Mindkét felvétel igen szépen sikerült és a fényképek már a héten láthatók is lesznek Keglovich Klauzál-téri kirakatában." (287. kép) 1905 tavaszán Művészi arcképek Keglovich kirakatában: „Klauzál-tér 7. sz. alatt levő atelierjének kapubejáratában láthatók. ... A közönség nem győz betelni a remek kirakat szemlélésével." Decemberben újabb kirakatáról írnak: „Keglovich Emil, az ismert szegedi művész-fotografus Sátor Pál Kárász-utcai nagyáruházának kirakatában több - művészi becsénél fogva kiállításba való nagy fényképét állította ki. A képeknek állandóan nagy közönségük van." 1906 nyarán kirakatait (288. kép) ismét dicsérik. „Újból szebbnél-szebb művészi becsű fényképeket állított ki Sátor Pál" kirakatában. „Különös ízlésre vall a szegedi állami főgimnázium első érettségit tett növendékeinek gyönyörű tablója." A Sátor-féle kirakatban egyre több festményét állítja ki, közismert szegediekről. 1909 nyarán az Újdonságok rovatban olvassuk: „A Kárász utca sétáló közönségét mindig megállítja egy-két percre Keglovich Emil fényképész kirakata. A város társadalmának előkelőségei, szép asszonyai és leányai s csoportokban a helybeli helyőrség tisztikarai tekintenek bámulatos tökéletességű új arcképekről a kirakat nagy üvegtáblái mögül a járókelőkre és hathatós bizonyítékul szolgálnak arra, mennyire fejlődött nálunk a fotográfozás és milyen művészi tökéletességgel gyakorolja éppen Keglovich." Nyilván Sátor Pál áruházának kirakatáról van szó. 1910. dec. 21 -én két lap is ír róla. A Hiradó: „A régi Wagner ház kapubejárója alatt, most nyílt meg egy új fényképtárlata. Akit az útja arra vezet, nem tudja elkerülni, hogy oda be ne térjen ... Valóságos találkozóhelye most ez a kis szalon" a szegedieknek. A Napló: A közönség sokasága nap nap után ritka gyönyörűséggel szemléli a legújabb módszerű fényképeket, melyeken nemcsak a kiviteli tisztaság és a megszólalásig hü hasonlatosság érdemel figyelmet, hanem a kidolgozás aprólékos gondosságra valló nagyszerűsége is." 1911 tavaszán Keglovich mester fényképtárlata címmel emlegetik: „a Wagner-ház bejárója most egy finom ízléssel berendezett szalonhoz hasonló. ... a mester tavaszi tárlata látható ebben az érdekes szalonban, ahol kedves ismerősök, barátok és előkelő egyéniségek és családok portréi vannak kiállítva." Októberben: „Egy héttel ezelőtt volt Szeged város vendége Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök aki „a Szegeden töltött napok emlékére levetette magát. ... Keglovich egyenlőre három fényképet készített s ... kitette Kárász utcai rb» 199