T. Knotik Márta: Fényírók és fényirdák Szegeden (1859-1913) (Szeged, 2009)

ÁLLANDÓ JELLEGŰ FÉNYKÉPÉSZET - Keglovich Emil (1892-1912)

1898. jan. 20-án a Híradóban Fényképészet este címmel olvassuk: „Ki mert volna tíz-tizenöt év előtt arról álmodni, hogy este is lehet fénykép-felvételeket eszközölni. Ma már Szegeden is lehet este fényképezni és pedig a Keglovich Emil fővárosi ízléssel berendezett fényes műtermében." 1899 őszén az Újdonságok rovat Keglovich műtermének dicsérete címmel ír róla, „méltán tartják az Alföld legkiválóbb fényképészének, aki a fényképészeti művészet legmodernebb eszközeivel dolgozik". 1900 nyarán különlegességeket hirdet pigment, platinotypia, chromo kivitelben. „Házak, terek, tárgyak minden nagyságban, állatok mozgás és futamban fényképezése. Felvételek vidékre is elvállaltatnak. Felvételek naponta d.e. 9-12, d.u. 2-6 óráig." November elején „Keglovich Emil szegedi fényképész és festő külföldi útjáról, melyet egészségének helyreállítása, nemkülönben tanulmányainak bővítésére fordított, a mai napon hazaérkezett és műterme vezetését átvette." Föltehetően Wéber Ferenctől, aki 1890-től működött Keglovich műtermében egészen önállósulásáig, 1905-ig. 1902. dec. 7-i Naplóban megjelent hirdetésében közzéteszi: „műtermemben a nappali fényt teljesen pótló villanyvilágítást a legmodernebb segédeszközökkel felszerelve bevezettem." 1910 tavaszán két lap is hírül adja hogy: „Keglovich Emil a kiváló fényképész hónapok ót tartó betegségéből felgyógyult és most művészi kivitelű fényképfelvételeit újra maga eszközli." 1913 januártól a cég hirdetéseiben „Keglovich Emil-féle fényképészeti és festészeti műterem", „Keglovich Emil fényképészeti műterme", „müintézet" vagy hasonló elnevezést használnak. Kirakatai: 1892 októberében a Mayer-féle vaskereskedésnél volt ízlésesen elrendezett kirakata. 1893 májusában a Kölcsey utcai kirakatában bámulják a tisztikar jelmezbálján részt vett hölgyek fényképeit. 1895-ben új fölvételekből összeállított kirakatát dicsérik. 1896-ban több kirakatát emiitik. Egyik a „Széchenyi téri Wagner-féle ház sarkán" volt, melynek „minden egyes darabja nő és férfi magyar díszruhás alak". Novemberben, amikor kiállítási képei visszaérkeznek a fővárosból, legszebb darabjait Lengyel Lőrincz kirakatában helyezte el. Keglovich 1897. szept. 5-én kért engedélyt portál építésére. Ezzel egyidejűleg kérte a Kölcsey utca 8 sz. ház előtt elhelyezett képkirakati szekrényének áthelyezését, hogy a Kelemen utca 4. szám alatti Sziráki-ház kaputól jobbra eső fala mellett felállíthassa. Az irathoz mellékelt gyönyörű portálterv Rainer Károly asztalos müve (286.kép), hü másuk a Wagner-ház több fényképén is feltűnik. Folyamatosan tudósítanak Keglovich kirakatairól. Novemberben: „Amüterembe vezető folyosón igazán kiváló ízlésről tanúskodó portraitket láttunk", vagy „kirakata, mely ma nyílt meg, valóságos kis művészi kiállítást képez". fir 197 =<5