T. Knotik Márta: Fényírók és fényirdák Szegeden (1859-1913) (Szeged, 2009)

ÁLLANDÓ JELLEGŰ FÉNYKÉPÉSZET - Keglovich Emil (1892-1912)

Keglovich lefényképezte az egész társaságot." A mezőgazdasági kiállításról azonban Keglovich több fényképet is készített, ezeket az újság ugyan nem említi, de ránk maradtak a Somogyi Könyvtár őrzésében. (105-110.) 1900 januárjában: „Szegedi képek a főváros széképületében. Budapesten, a régi városházán a héten kiállítást rendeznek azon látképekből, melyeket az ország különböző városaiból küldenek a párisi kiállításra." Februárban: „Az alföld népe a párisi kiállításon. ... amit Szeged jeles fotográfusa, Keglovich Emil küld ki a világkiállításra ... a képek amelyek ma indultak el a hosszú útra, a következők: Lakodalom-hívás, A kubikos., Szomjas kópé, Légyott, A csárda, A vallomás, Pihenő aratómenyecske, A menyasszony megkérése." (Ezekből kettőt ismerünk eredetiben (133-134.), a többit az 1903-ban készült levelezőlap sorozatról, ami Endrényi Imre kiadásában jelent meg.) Márciusi hír: „Szegedi vendéglő a párisi kiállításon. ... dísze lesz a szegedi vendéglőnek azon arczképek sorozata, melyeket népies jelmezekbe öltözött szép szegedi lányokról és menyecskékről vett fel Keglovich Emil kiváló fényképészünk." Augusztusban: Kulinyi Zsigmond sorozatot írt a párizsi kiállításról, amit személyesen tekintett meg, Keglovich „képei nemcsak művészi kidolgozásukkal hatnak, de egyszersmind igen kedvesek is." 1901 tavaszán visszaértek a képek a város nevezetesebb épületeiről (207221.), „s azokat Reizner János múzeum és könyvtárigazgató vette át s a múzeumban helyezik el". A sorozatot Reizner János vezette be a városi múzeum történeti képtár naplójába 77-88. sorszámmal. A 40*51 cm nagyságú képek 55*66 cm-es plasztikus kartonjának főcíme „Szeged város 1899-ben - La ville de Szeged en 1899." Novemberi hír az Újdonságok rovatban: Könyv Szegedről címmel. „Kiss János és Sziklay János szerkesztésében Keresztény Magyarország című könyve ... a szöveghez szükséges fényképfölvételeket Keglovich Emil szegedi fényképész készítette s a különösen sikerült fölvételeket ma küldötte el Kiss János dr. czímére." (231-238.) Az 1902-ben Budapesten megjelent könyv címe: A Katholikus Magyarország 1001 -1901. A szöveg íróját sajnos nem jegyezték. 1902 körül hét fölvételt készített felülnézetből a város több pontjáról. Az általunk ismert látkép sorozat (24*28) kitűnő állapotú és kiállítású, fehér kartonján nyomtatott „Keglovich" cégjelzéssel (249-255.). Érdekessége, hogy egyike a Takarékpénztár régi épületét olyan formában örökítette ránk, mellyel eddig nem találkoztunk, vagy nem fedeztük föl a különbséget. Az épület Széchenyi téri homlokzata nem a régi 1879-ből ismert 9 tengely, hanem 14 tengelyes, míg az új, a mai formája 17 tengelyes. 1902 tavaszán Keglovich „többféle felvételt készített Vágó Pál művészi alkotásáról, a szegedi árvízképről, melyről kisebb-nagyobb fényképeket fog 189 -é*