T. Knotik Márta: Fényírók és fényirdák Szegeden (1859-1913) (Szeged, 2009)

ÁLLANDÓ JELLEGŰ FÉNYKÉPÉSZET - Kerny István (1897-....)

Kcrny István (1897-....) Kerny István Szegeden született 1879. aug. 25-én. Életrajzában vallja: „1893-ban jegyeztem el magam a fotográfiával." Első gépét még maga készítette tizennégy éves korában. 1897-ben érettségizett a felsőkereskedelmi iskolában. Postagyakornokként helyezkedett el, először Szentesen, majd beosztása Szegedre szólt. Életrajzának közzétételéből (Kincses Károly: Kemy István) idézzük: „A fényképezés mesterfogásait tulajdonképpen Gévay Béla öreg fényképező mestertől tanultam meg. A nagy bizalom onnan eredt, hogy fiát éveken át tanítottam." Kerny, mint postai alkalmazott szoros barátságot kötött Kovács János távírda főtiszttel, aki megbízást kapott a város néprajzának megírására. „Kovács János megkért, hogy a munkájához szükséges fényképfelvételeket együtt készítsük el. Ekkor ismerkedtem meg a néprajzi fényképezéssel jártuk az Alsóváros parasztházait, lefényképeztem a szobák belső berendezéseit, a paprikakiiliit, az olajsajtót stb. Ezek a képeim voltak az elsők, melyek nyomtatásban megjelentek." A kötet, Szeged és népe címmel 1901-ben jelent meg, a fényképek készítőit azonban nem közölték. 1901-ben postatisztnek nevezték ki a szegedi főpostához. „1908-ban Budapestre költöztem, a posta táviró-építési osztályánál nyertem beosztást." Munkája során szinte az egész országot bejárta, Szegedre rendszeresen viszszatért a várost és népét megörökiteni. 1963. jún. 13-án Budapesten hunyt el. Hét évtizedes fényképészi tevékenysége során a fényképezés majd minden ágát művelte. Hagyatéka 1982-ben leánya, Kemy Gizella ajándékaként került a Móra Ferenc Múzeum birtokába. Kerny munkássága külön kutatást igényel és érdemel. Ízelítőnek egy, a kötetben megjelent eredetijét saját szövegezésével adjuk közre. „Külü, használják az olajos magvak zúzására és a fűszerpaprika törésére. 1. magfészek. 2. mozsártörő emelője. 3. mozsár törője. 1899 évi fényképfelvétel." Az 1900ban készült búcsúsorozatát szintén kézírással címezte és datálta. /. „Külü" 1899 2. „Búcsúramenők. 1900. VIII. 5" 3. „Havi búcsú alsóvároson. 1900. VIII. 5" (282. kép) 4. „Jönnek a búcsúsok. 1900. VIII. 5" (283. kép) 5. „A Mátyás templom búcsúkor. 1900. VIII. 5" 6. Tanya 7. Itatás (MFM 84.78.34) (MFM 84.78.43) (MFM 84.78.44) (MFM 84.78.45) (MFM 84.78.46) (MFM 84.78.104a) (MFM.84.78.104b) fi* 184 ds