T. Knotik Márta: Fényírók és fényirdák Szegeden (1859-1913) (Szeged, 2009)

ÁLLANDÓ JELLEGŰ FÉNYKÉPÉSZET - Letzter és Keglovich (1888-1892)

házhoz is alkalmas az ezen czélra külön berendezett világító-készülékünk". Majd egy nyári hirdetésében avval is megtoldja, hogy „éjnek idején" is fényképez. 1891-ben festői képességét dicsérik, a fél életnagyságú jelmezes hölgy akvarellképével kapcsolatban. Februárban megörökítette „a jégpályát és a rajta korcsolyázó közönséget" a záróünnepély lefényképezésével. Valószínűleg ezt a képet közölte Kovács János Szeged című könyvében. Tavasszal H. Pauli Mariska „a szegedi színház csalogánya" valamennyi Szegeden játszott szerepében lefényképeztette magát a Letzter és Keglovich cégnél. „Nyáron nagy szenzáció volt a Temesvárra küldött kb. 50 db arckép, megannyi Keglovich úr műve ... legnagyobb Rainer József főkapitány képe, életnagyságú olajfestmény ... díszmagyarban, fekete mentével és meggy szín-nadrágban, kardosan, kucsmában ... élethűsége finom kivitelű és élénk színezése frappáns hatást tesz ... kisebb méretű aquarell-kép ábrázolja élénk színpompával Vajda Sándorné úrhölgyet. Színes aquarell és cromoképek ... Nagy Ibolykáról, Bakonyi Rózsikáról, Gaál Endréről és a kis Lillin leányról... a tus képek közül... Bakonyi Rózsika, Polgár Imréné, Gaál Gizella, Dobler Margit, Mayer Aranka képei". Kár, hogy ezeket nem ismerjük. Az október 25-i tanyai ünnepélyről Keglovich Emil négy fölvételt készített. Ezeknek a felvételeknek, későbbi, nagyméretű másolatát a Somogyi Könyvtár őrzi. Majd nagy megtiszteltetés érte a céget. Munkácsy Mihály Tisza Lajos gróf társaságában felkereste a műtermet és megengedte, hogy lefényképezzék. „Két fölvételben együtt Tisza Lajos gróffal. Azután külön is levetette magát. Majd rokonával a Kelemen- és Reök-család tagjával együtt". Munkácsy és Tisza kettős képmását a Móra Ferenc Múzeum két példányban őrzi. A nagyméretű képek egyike színezett, melyen jól lemérhető Keglovich Emil festői tehetsége is. Ezt a kettős arcképet és az ünnepély fölvételeiből (a leányok, legények csoportja, „Bürge paprikás" főzés és „Barna János öreg juhász") részleteket közölt a Vasárnapi újság „A szegedi tanyák ünnepe" címmel Kovács János szövegével (1891.768. oldal). Műtermük: A Kölcsey u. 8. sz. alatti Auer-házban, a lényegében 1869-től működő műtermet 1888-ban másodszor újították meg. Ennél a bővítésnél a cégtárssá előlépett Keglovich Emilnek döntő szerepe volt, feltehetően anyagilag is. Az „udvari épület fényképészeti Műtermet nagyobbítás és átalakításáról" című tervrajzot megtaláltuk a szegedi levéltár anyagában. így betekintést nyerhetünk annak elrendezésébe (249. kép). Az épület földszintje három szobából, konyhából és előszobából áll. Utóbbiból főlépcső vezet az emeleti előtérbe. Innen egyik oldalon az üvegezett ún. napfényműterembe és a mögötte lévő laboratóriumba, másik oldalon a „toilette"-be és a munkaterembejutni. Két év múlva fi* 161 ds