Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

A területtel foglalkozó irodalom - Szeged

A dohánytermesztés évszázados hagyománnyal bírt, melyről Szűts Mihály a következőt írta: „A szegedi dohánytermesztés nagy. arányait mi sem mutatja jobban, mint azon körülmény, hogy már 1793-ban 40 hajórakomány szállíttatott el Szegedről...."

138 A dohánytermesztés lendületét az 1851 -ben bevezetett dohánymonopólium törte meg. A dohánytermesztés visszaszorulásával új erőre kapott a paprikatermesztés. Kétségtelen, hogy a kevés földterülettel rendelkező gazdaságok számára az egyre intenzívebb földmüvelés jelentette a könnyebb megélhetést. Ennek legkézenfekvőbb formája a zöldség- és gyümölcstermelés előtérbe kerülése volt. Szűts Mihály leírása szerint: „Távolabb volt a náddal kerített palántás, melybe a palánta után némi virág is került. Ezt követte, vagy tőle külön laposabb részen volt a káposztás, mert már akkor az őszi káposztát előszeretettel termesztették. A dinnyeföld lehetőleg új törésű homokra került, a közepén volta csőszkunyhó, mely előtt rakták halomba a városba szállítandó dinnyét."

13

9 A szőlőültetés a 19. század második felében vett nagyobb lendületet. A Kárász és az Ormódi család által szervezett telepítéséken sok család kapott kisebb területet, illetve több, kevés földdel rendelkező szegény bérlő a parcella árának ledolgozása útján jutott földhöz. Itt ellesték a szőlőtelepítés fortélyait. A tavaszi metszéskor szaporításra vesszőt vittek magukkal, melyet saját házuk körül telepítettek el.

14

0 Szeged városa 1891-ben határozta el, hogy szőlőtelepet létesít Felsőközponton. A mintegy 44 hold telepítését 1895-ben fejezték be. A város azonban 1902-ben két holdas parcellánként elárverezte a már jól beállt ültetvényt. Leginkább szegedi iparosok, kereskedők és néhány tehetősebb kisteleki gazda vásárolt szőlőt. Néhányan kéthárom parcellát is megvettek, de megemelkedett a pusztaföldek - szántók - ára is. A szatymazi földtulajdonosok a környékbeli pusztákon - Forráskút, Csólyos, Szánk vásároltak olcsó birtokot. Kovács Antal - szatymazi gazdálkodó - egy hold szőlőt adott el, az árán Szánkon vásárolt húsz hold homokot, melyből tíz holdat szőlővel és gyümölcsfákkal ültetett be. 14

1 „Ez az olcsó, megvetett homok versenyre kelt a büszke, jól hízott fekete földdel, s innen-onnan egy negyed század alatt odáig emelkedett az agrikultúrában, ahol a drága, acélos búzát termő bánáti földek állottak. Egy hold szatymazi homok 10-15 éve 60-70 Ft, ma 200-300, szőlővel beültetve 700-800, jól művelt, a vasúthoz közel 1000 Ft." - írta Békefi Antal.

14

2 A hegyekben kiöregedő szőlők mellett egyre nagyobb szerephez jutottak a ház körüli telepítések. Ezek nagyságát azonban nem lehetett megállapítani, mivel a gazdák nem jelentették be a telepítést. Tömörkény István szerint: „Szőlőültetésre nagyobb részt olyan homoki területeket fognak, amelyektől eddig a legcsekélyebb jövedelem után fizették az adót, holdanként pár karajcárt. A hatévi adómenetesség után azonban olyan magas adó alá jut, hogy a gazda a bejelentésre ráfizet. így inkább nem tart igényt az adómentességre."

14

3 13

8 Szűts Mihály 1914. 79. 13

9 Szűts Mihály 1914. 79. 14

0 Börcsök Vince 1970. 102. 14

1 Janó Ákos 1999. 21. 14

2 Békefi Antal 1899. 14

3 Tömörkény István 1899. 30