Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)
A területtel foglalkozó irodalom
mányzatok, nem kifejezetten a tudományosság követelményeit szem előtt tartva jelentettek meg tanulmányokat helybeli kutatók, tanárok munkáit. Ilyenek pl. a Tázlárról, Pirtóról, Domaszékről, Bugáéról, Csengeléről és Zsanáról megjelent kötetek. 7 0 A Szánk környéki homoki gazdálkodás múltját és jelenét eddig legrészletesebben Janó Ákos írta le. 7 1 A pásztorok életéről, a külterjes állattartásról is számos munka látott napvilágot. A Kiskunság állattartásáról legrészletesebben Tálasi István írt. 7 2 Nagy Czirok László Kiskunhalas környékén gyűjtötte össze a korabeli állattartás szokásait, írott és íratlan törvényeit. 7 1 Madarassy László, Szabó Kálmán és Szappanos Jolán a bugaci puszták pásztorainak életét dolgozták fel. 7 4 A puszták történetéről, a vizsgált terület mezőgazdasági állapotának változásáról a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kecskeméti, kiskunfélegyházi és kiskunhalasi levéltáraiban, valamint a Szolnok-, illetve a Csongrád megyei levéltárakban található dokumentumok alapján tájékozódhatunk. Kisebb térségek gazdaságtörténeti változásairól a korabeli Polgármesteri Jelentések, gazdasági naplók, egyes gazdálkodók feljegyzései tudósítanak. Nélkülözhetetlenek a különböző mezőgazdasági statisztikák, gazdacímtárak, szakmai folyóiratok, a korabeli sajtó, a múzeumok néprajzi adattáraiban őrzött dokumentumok, a korabeli fényképfelvételek és a családi archívumokban található dokumentumok is. 7 0 Tázlárról Szabadi Pál 1997., Domaszékről Bálint Ibolya 2001., Zsanáról Czakó Ferenc 2001., Bugacról Czakó Ferenc 1995., Pirtóról Bikfalvy Miklósné 2002., Csengeléről Molnár Mihály 2004. 1 1 Janó Ákos 1982. 7 2 Tálasi István 1977. 7 3 Nagy Czirok László 1954-55., 1959. 7 4 Madarassy László 1907., Szabó Kálmán 1942., Szappanos Jolán 1981. 17
