Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

A területtel foglalkozó irodalom

A területtel foglalkozó irodalom A

Duna-Tisza közi homokhátság gazdaságtörténeti és néprajzi szempontú vizsgálatáról számos tanulmány jelent meg. A korai munkákban elsősorban természeti adottságait mutatták be. Bél Mátyás a Kiskunság vidékéről így írt: "Egyébként termékeny vidék, gabonában, legelőben és kiváló dinnyékben bővelkedik, de fa és víz szűkösen van. A kunok barmokat nevelnek meg méneseket, és ezek itatására itt-ott kutakat ásnak, a víz azonban, hacsak gyakran ki nem merik, megposhad, és tele van féreggel. Tűzrakáshoz és tüzeléshez nádat, szalmával kevert és napon szárított trágyát használnak, meg egy kevés messziről odaszállított fát."

4

4 Hasonló érdekességeket tudunk meg a kor gazdálkodásáról Korabinszky Jánostól is: "Szarvasmarha- és lótenyésztésük gazdaggá teszi őket. A földjükön semmiféle gyümölcs sem terem olyan jól, mint a dinnye. Egy különös itallal élnek, melyet bozának neveznek, és kölesléből és vízből készítik. A tűzifa hiány kényszeríti őket, hogy olyan tüzelőanyagot használjanak, amelyik ugyan nem sokban különbözik a holland tőzegtől, de amelyet marhatrágyából és szalmából gyúrnak össze."

4

5 Nagy Lajos 1828-ban megjelent könyvében a vidékről írott adatai alapján a következő táblázatot állíthatjuk össze:

4

6 Házak és lakosok száma 1828-ban Puszta Ház Lakos Csólyás 1 7 Egyháza (Agás) 10 125 László (Sz) 6 59 Moritz Gattya 3 41 Füzes 19 205 Szánk 19 181 Üllés 7 75 Vidékünk 19. századi gazdálkodásának történetéről elsősorban a környező városok monográfiáiból értesülhetünk. Kecskemét és Szeged mellett Kiskunhalas, majd Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa és a jász települések használtak nagyobb pusztákat. Hornyik János Kecskemét történetét mutatta be a 19. század közepéig.

4

7 Reizner János Szeged történetéről írott monográfiájában a város 19. századi mezőgazdaságára vonatkozó fejezetek is találhatók.

4

8 A város mezőgazdaságának történetéről Szüts Mihály írt legrészletesebben.

4

9 Szerelemhegyi Tivadar Kiskunfélegyháza történetére vonatkozó művében szintén sok, a gazdálkodással kapcsolatos adatot találhatunk.

5

0 4

4 Bél Mátyás 1982. 144. 4

5 Korabinszky János 1982. 146. 4f

t Nagy, Ludovico 1982. 154. 4

7 Hornyik János 1860-1866. 4

S Reizner János 1899-1900. 4

9 Szüts Miháy 1914. 5

0 Szerelemhegyi Tivadar 1882. 15