Katkóné Bagi Éva: Így öltözködött a "szögedi nemzet" : A szabóipar dicsérete (Szeged, 2007)

Parasztpolgárok, iparosok a 20. század fordulóján

szabadon hagyja a szoknya díszített elejét, kerekített szélét fehér madeira fodor szegélyezi. 10. Komócsin Mihály és Aulich Mária, 1890 körül. Td.82.178.6. 1890-re az esküvői ruha kellékei közül már általános a fehér mirtuszkoszorú, a hosszú fehér fátyol, a művirág csokor, a vőlegényvirág és ezen a képen jelenik meg először a fehér kesztyű a vőlegény és a menvasszony kezében. A menyasszony sötét színű taftselyemből készült állógalléros, paszomány gombolásos testhezállót és ugyanazon anyagból készült talpig érő fodros aljú bő szoknyához szaténselyem kötőt visel. A vőlegény magasan záródó, egysoros öltönye, mellénye és csokornyakkendője a polgári öltözethez közelít. 11. Kakuszi Ferenc és Király Etelka, 1893. Td.81.53.1. Király Etelka testhezállója taftselyemből készült, erősen karcsúsított, alja szoknyán kiterülő bőséggel rendelkezik. Eleje sűrű paszománysorral záródik, V alakú nyakkivágásán csipkegallérral, ujja enyhén puffos, kézelőjén paszománydíszítés látható. Ugyanazon selyemből készült talpig érő, krinolinos szoknyája fölött horgolt csipkével szegélyezett, kerekített aljú kötőt hord. Párja fehér inget, lajbit, kétsoros felöltőt, magyarnadrágot, csizmát és keskenykarimás kalapot visel. 12. Bagits Rozál, 1898. Td.97.10.1. A 20. század fordulójától a parasztpolgárok körében is hódított az új divat: a krinolinos szoknyát fel•váltja a szabott, hátul rakott szoknya, a testhezállót pedig a ruhaderék, de a kötőhöz még ragaszkodnak. 12