Katkóné Bagi Éva: Így öltözködött a "szögedi nemzet" : A szabóipar dicsérete (Szeged, 2007)

Parasztpolgárok, iparosok a 20. század fordulóján

Bakacsi Anna selyemből készült, karcsúsított, csípőn kiterülő testhezállója fölött könnyű vállkendőt visel. Szoknyája sötétebb szaténselyemből készült, földig érő, széles rakott fodorral az alján. Kötője szögletes aljú, fodros szélű, világos színű atlaszselyemből készült, csipkével szegélyezett. Fején selyemkendő látható. Férje középen elválasztott hullámos hajához pörge bajuszt visel. A fehér ing elöl gombos, magas nyakú, kis kerekített gallérral. Téliesített kétsoros, plüssgalléros felsőkabátja alatt óraláncos mellényt visel. (Ez a típusú felsőkabát még hetven év elteltével, az 1950-es években is kedvelt télikabát a gazdák körében, de akkor majd csizmanadrággal viselik.) Képünkön a fiatalember magyarnadrágot és térdig érő csizmát hord. 4. Nagy Sándor és Aulich Erzsébet, 1883. Td.82.178.1. A menyasszony testhezállója és szoknyája azonos taftselyemből készült. Vállkendőt és abroncsos alsószoknyát visel. Kötője sötétebb szaténselyemből készült, szögletes aljú, két sor szaténszalaggal díszített. Fején a menyasszonyi párta és a kezében levő hófehér művirágcsokor már egyértelművé teszi, hogy esküvő alkalmából készült a fénykép. Fátyol még nincs, csupán a copfba kötött fehér szalag jelzi a különleges alkalmat. A vőlegény téliesített kétsoros felöltőjére tűzte a fehér vőlegényvirágot. Fehér kerekgalléros inget, magyarnadrágot és magas szárú csizmát visel. 5. Maróthy Gergely és Babarczi Erzsébet, 1885. Td.81.107.2. Ezen a képen már megjelenik a menyasszonyi fátyol is a hófehér művirágokból készült pártán. A menyasszonyi öltözet alsó és felsőrésze azonos taftselyemből készült. Testhezállója csípőn kiterülő, karcsúsított. Kétsoros gombolás-pántja fodor-sorokkal díszített. Nyakát kerekített gallér díszíti, ujja szűk, ujja-végén pánt és fodor. A vőlegény bélelt, zsinóros ujjasának hajtókáját vőlegényvirág díszíti. Zsabós ingje fölött pitvkegombos lajbit visel. Magyarnadrág és csizma van a lábán. 6. Menyasszonyi képmás, 1890 körül. Td.81.105.22. A mirtuszkoszorú és hosszú fátyol már általános esküvői kellék az Alsóvárosiak körében, míg az esküvői öltözet még mindig a szokásos ünneplő: taftselyemből készült testhezálló és azonos anyagból készült a talpig érő bő szoknya. A hat sor fodorral díszített aljú szoknyának abroncsos alsószoknya ad 10