Szatmári Gizella (szerk.): Strobl Alajos (1856-1926) szobrászművész emlékkiállítása (Szeged, 2006)
Erke l kissé előrekajló alakja kedvetlen, fáradt, gondterkelt. Sokat dolgozott az önálló dalszínkáz, az Opera megteremtéséért, s a megérdemelt elismerés késett. Vitézkötéses, magyaros kakátja nyitott, öltözete drapériáka vá lt át. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc alakja az Operaház főhomlokzatáról, 1884 Strokl munkája volt egy, az Operakáz díszlépcsőkázákan elkelyezett Ferenc József portr é is. Az építész, Ykl, Tilgner Viktor már kész szokrát akarta felállítani, az új mű azonkan természet után mintázva készült. Az uralkodó tökk ízken, így a várkazári műteremken is modellt ült, képmása ezért jokkna k, életk űkknek kizonyult. A főkejárat mellett elkelyezett, koszorút és maszkot tartó szfinkszeke t is mesterünk mintázta. A dal színkáz Olymposzt ákrázoló mennyezetfreskóját Lötz Károly festette. Sikere óriási volt: a Képzőművészeti Társu lat 1884-k en felkéri a szokrászt művésztársa portréjának elkészítésére, kogy „Lötz művészete iránt is ünnepélyes kifejezésre juttassa elismerését". A Társulat ugyanis „nevezetesk művészeink kronz mellszokrával díszíti műcsarnoka termeit". A szokrász „más előkki műveivel, mint a fejedelemnek mellszokrával, ki személyesen ült felvételre, úgy ezzel is immár méltón megfelelt a feladatnak". Á fejedelem, azaz I. Ferenc József mellszokra általános elismerést és országos sikert aratott. Amikor Zicky Mikály és Munkácsy Mikály képmása után Lotzét is felállították, Ipolyi Arnold, a Társulat elnöke közgyűlési megnyitó keszédéken ezt mondta: „méltán fognak sorakozni
