Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

RÉGÉSZET ÉS NÉPRAJZ - Törőcsik István: Régészet és néprajz összefüggései a kora újkori Szeged kutatásában

vő, a középkorban szabad királyi város rangját viselő Buda, Sopron és Székesfehérvár mellett Szeged régészetileg szinte teljességgel kutatatlan, ami azért is baj, mivel mindháromnál kevesebb középkori emléke maradt a föld színe felett. Nagyobb baj azonban a fenti szabályozás miatt, mivel a város területének elenyésző töredéke fedhető le lelőhelyekkel, Szeged többi részén pedig bármilyen földmunkával járó beruházás megelőző feltárás nélkül elkezdhető, a közben előkerült leletek feltárásának anyagi terheit pedig a megyei múzeumi szervezetnek kell viselnie. A 18. századi várostérképek alapján azonban — főként azokat figyelembe véve, melyek a század első feléből származnak — rekonstruálható a középkori városszerkezet, és behatárolhatók azok a területek, ahol középkori objektumok előkerülését jó eséllyel remélhetjük. A történészek mellett a településnéprajz kutatói által vizsgált későbbi térképeken, látképeken is jó eséllyel találhatunk hasznos adatokat, például középkori eredetű házakat. Ez is egy komoly érintkezési pont. A lehetőség nem csupán Szeged esetében adott, hiszen a fenti problémák és lehetőségek a legtöbb középkori eredetű magyarországi település esetében hasonlóak. Információt pedig nem csupán a térképek szolgáltathatnak, hanem a helynevek; belterületen a városrészek, utcák nevei, a települések határában pedig a határrészek és dűlők elnevezése. Számtalan példa található ezekre Szeged esetében is. „Tudományközi" tárgyak 1998 szeptember-novemberében a Dóm tér és a Roosevelt tér között, a középkori eredetű Palánk városrész területén a szegedi közműszolgáltató cégek együttes rekonstrukciót végeztek a földben lévő nyomvonalas létesítményeik számos szakaszán. A földmunkákat figyelemmel kísérve számos középkori-újkori tárgyat, tárgytöredéket találtam. A kerámiák közül érdekesebb lelet például egy sütőharang fülének hozzávetőlegesen egyharmad darabja, amely késő középkori és újkori kerámiatöredékekkel került elő a Dóm tér északkeleti sarkán, egy gázvezeték árokból. Sütőharang peremtöredéket ismerünk Szolnokról

1

4, Pécsről

1

5, találtunk ilyet a vármaradvány tetején végzett 1998-as leletmentés alkalmával is. Ezek a török hódoltság idejére keltezhetők. A Palánkból származó fültöredék párhuzamai a Balkán szinte minden részén megtalálhatók, újabban vasból, gyárilag is készítették ezeket. A fültöredék anyaga pelyvával kevert, hasonló technikát az Ormánságban alkalmaztak, ahol szintén pelyvával soványították a készítéshez használt agyagot.

1

6 Formailag pedig az ivanjskai darabot tekinthetjük jó párhuzamnak, mivel ezen a fogófül külső oldalán a palánkihoz hasonlóan egy lyuk látható.

1

7 A szegedi szerb templom mögött egy belül sárga mázzal borított lábas több darabját gyűjtöttem össze. Annak ellenére, hogy az Alföldön a 17-18. században meglehetősen elterjedtek a lábasok, s a talált darabok az előkerülés mélysége alapján leginkább a 19. századból származhatnak, a Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyüjtemé1

4 Kovács Gy. 1984,43 1

5 Römer B. 1966,411. 1

6 Kodolányi J. 1960,44-45. 1

7 Römer B. 1966.414; 18. kép. 90