Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁRGYAKÉS TÁRGYTÖRTÉNET - V. Szalontay Judit: Kápolnák, út menti szobrok s a tisztaszoba szakrális tárgyai a Rábaközben

sei, Bajorországból elterjedt, viaszból készített, üvegbura alá helyezett Máriaszobroknak. Csornán a sublót ékessége volt a Lourdes-i Máriát ábrázoló, színezett viaszból készült, aprólékosan megmunkált burás szobor, mely 10-30 cm-ig terjedő nagyságú. Ezek többsége 1870-1920 között készülhetett. Színes olajnyomatok változatos sorozata maradt fenn a 19. századtól. Adatközlőim elmondása szerint a Rábaközben a szobrok helye mindig a szobában volt, a sublóton, ómáríumon, szekrény tetején. Ha sok volt belőlük, akkor a szobában a sarokpad fölé a „szent sarokba" került a szekrénybe helyezett Lourdes-i Mária, melléje a falra akasztották a katolikus zarándokhelyről hozott kegyképeket, rózsafüzéreket, festett és gyöngyös keretben. A sublót fölé tükröt helyeztek, a négyfiókos, porcelánfogós bútor tetejét fehérhímzéses vagy csipkeszegélyes sublótterítővel takarták le. Erre helyezték a szentelményeket, kegytárgyakat, melyekből házi oltárt építettek. Ennek központi helyén talpas kereszt, Mária-szobor vagy Szent Antal-szobor állhatott, melyet kétoldalt finomporcelánból készült virágtartó vázácska és alpakka gyertyatartó ékesített. A sublót külső pereménél a zarándokhelyekről hozott üveg- és porcelánbögrék változatos darabjai idézték az egykori zarándokutak emlékét. (Gulyás Vendelné sz. Gulyás Margit, 1885-1967) Az ima- és énekeskönyvek nagyon fontosak voltak az egyéni és a közösségi ájtatosságok gyakorlásában. Egy-egy tehetős gazdacsalád hagyatékából 10-20 énekeskönyv került a múzeumba. A lakáson belül az imakönyveknek meghatározott helyük volt. A hagyományos gerendás házakban a faragott vagy festett mestergerendán tartották. (Csornán, Kapuváron, Kónyban, Szanyban, Rábapordányban.) A módosabb katolikus parasztcsaládok Mária- és Krisztus-monogrammal ékesített gerendáira kifaragtatták az építtető család nevét és a ház építésének évszámát is. A díszes mestergerenda belső oldalát - Csornán, Szanyban, Rábapordányban stb. - a JÉZUS, MÁRIA, SZENT ANNA, LEGYEN E HÁZNAK OLTALMA" c. faragott felirat ékesítette. Faragott mestergerenda. N: 83.3.1. A rábaközi tisztaszoba szakrális tárgyai között feltétlen szólnunk kell a szenteltvíztartók változatos gyűjteményéről. Ezek megszokott helye a nagyház vagy „tisztaszoba" és a lakószoba bejárati ajtaja melletti falon volt. Csornán a lakóépület minden helyiségében („tisztaszoba", konyha, hátsó szoba) elhelyeztek egy-egy darabot. Ezek szép változatait láthatjuk a múzeum néprajzi állandó kiállításában. Többségük bécsi vagy cseh porcelánból készült, a patrónus szentek (Szűz Mária, Szent Antal, Szent József) ábrázolásával. Helyben (Csornán és Dörben) a fazekasmesterek is készítettek egyszerűbb díszítésű szenteltvíztartókat, melyeken kereszt, szív vagy virágindás díszítés látható. A csornai konyhában és a lakószobában a szenteltvíztartó közelébe vagy az ajtó fölé akasztották a házi áldás nyomtatott vagy hímzett, keretezett képét. Ezt helyben 472