Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Tóth Ferenc: A makói ember mentalitása

korszakban kirívóan individuális maradt. Nem volt az országban még egy olyan település, ahol az önálló egzisztenciák száma a gazdaságban ilyen magas lett volna. 1980ban a mezőgazdaságban az aktív keresőknek 28%-a volt önálló.

1

6 A makóiak a szocialista korszakban - a diktatúra lehetőségei között - igyekeztek megtartani dinamikusságukat a gazdaság szféráiban. Mocsár Gábor 1966-ban az alföldi városok demográfiai helyzetét tanulmányozva állapította meg: „Hallatlan energia van ebben a városban. Népe dolgos, szorgalmas. Életének, társadalmi mozgásának vannak olyan jelzőszámai, amelyek csak iparvárosok esetében található meg [...] A szilárd paraszti jólétnek ennyi és ily általános jelét az építkezésben, az otthonok külső képében, berendezettségében sehol sem tapasztalhatni az Alföldön, mint éppen itt. Bárki jár itt, bárki ír Makóról, ezt nem mulasztja el megjegyezni. A makói nép ma is folytatja egykori lendületét, vállalkozó kedvét - itt már csak amiatt is több a pénz, több a kereset, fokozottabb a jólét."'

7 Mocsár Gábor arra is fölfigyelt, hogy a helyi mezőgazdasági szövetkezetek vezetőiben is erősen munkálkodott a makói mentalitás, ők is a föld bolondjai voltak, egymás után olvasztották magukba a szomszédos szövetkezeteket. „Az Úttörőbe beolvadt egy makói tanyasi tsz meg a maroslelei egyik szövetkezet, a makói Lenin lenyelte a klárafalvi tsz-t, egy másikat a zombori, egy harmadikat a királyhegyesi határból ölelt magához; a József Attiláról elnevezett makói tsz magához vett egy olyan tanyasit, amelyik eddig nem hagymázott, meg magához szippantott egyet Óföldeákról is. A Kossuth pedig, szépen megosztozkodva a Leninnel, magához vonta a másik királyhegyesi szövetkezetet, „rátenyerelt" az egész rákosi határra, s övé lett Vásárhely határából a kopáncsi termelőszövetkezet is. A makói Lenin Tsz Tápé alá, 38 kilométerre is elnyomult, csakhogy hagymaföldhöz jusson."

1

8 Öntudatosság A makóiak vállalkozói készsége öntudatos gondolkodásmóddal párosult. Az egyén részéről a vélt vagy tényleges sérelmek következetes visszautasításában nyilatkozott meg, társadalmi szinten a magabiztos föllépésben, pereskedésben, nyílt politikai színvallásban egyaránt jelentkezett. Ez a magatartás elvi szinten a függetlenségi eszme hirdetésében és követésében kapott hangsúlyt. Bálint Sándor által az Alföld legöntudatosabbnak nevezett makói tulajdonság évszázadokra visszavezethető. Magabiztos szemléletük már a mohácsi vész előtt jellemezte az elődöket. Reizner János is megállapította, hogy az oppidummá, mezővárossá növekedett település esküdt polgárai a szigorú jobbágyi sorból kiemelkedtek, bizonyos szabadságjogokra tettek szert, és némi függetlenséget élveztek. „A régi szabadság és függetlenség eszméje - írja - Makó város népénél nemzedékrőlnemzedékre átszállt, s a tradíció a későbbi súlyos idők dacára sem enyészett el."

1

9 Szirbik Miklós prédikátor - aki az anyatejjel szívta be magába a makai tudatot 1835-36-ban írt munkájában külön fejezetet szánt a régi szabadságjogok taglalásának. 1

4 Tóth F. 1982. 1

7 Mocsár G. 1966.819. 1

8 Mocsár G. 1966.821-822. 1

9 Reizner J. 1892. 12. 410