Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Szenti Tibor: Mélyinterjú egy hódmezővásárhelyi gazda vallomástevővel

a Nagyfai Rabgazdaságban. 1953 tavaszán az ávósok embertelen kínzásai közepette fölajánlotta nekik, hogy akasszák föl, akkor nem kell vele tovább bajlódniuk, de tovább gyötörték. Nem tört meg. Azt mondta, hogy magyar ember, amíg él, az őseitől kapott földjéről nem mond le, mert azt meg kell őriznie az utódainak. Pünkösd előtt a szegedi Csillag börtönbe zárták. Beleegyező aláírása és minden bírói végzés nélkül elvették a földjét, tanyáját, jószágait, szerszámait. Több gazdatársával együtt, nyolcasával összeláncolva, marhavagonban, ítélet nélkül Kazincbarcikára szállították. Itt munkatáborban az ávósok őrizték őket. Az épülő erőmű legnehezebb föld- és betonmunkáit végeztették velük. Éjszakánként 45 embert zsúfoltak egy cellába, ahol nem lehetett pihenni. Karácsony előtt engedték haza. Napszámosként, illetve néhány napi alkalmi robotolásból Szentestől Szegedig sokféle kemény munkában vett részt, de „kulák múltja" miatt mindenhonnan elbocsátották. 1961-től 1971-ig, a nyugdíjazásáig a Szegedi Konzervgyárban vasúti rakodó segédmunkásként dolgozott, de a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe akkor sem volt hajlandó belépni, amikor már engedték volna. Kérdő Szűcs Ernő Feleségével három gyermeket neveltek föl. Városi házában 1985 decemberében bekövetkezett haláláig magányosan élt. A diktatúrának soha sem hátrált meg. Magyarságát minden eszközzel óvta és megszenvedte. A Budapestre került egykori vásárhelyi Bethlen Gábor Református Főgimnázium tanára és diákjai: Tálasi István professzor, Tárkány Szűcs Ernő egyetemi magántanár, Katona Imre docens, Filep Antal egyetemi tanár, néprajzkutatók és baráti körük, a gyakran szintén Vásárhelyen kutató Kresz Mária, Királyné Csilléry Klára, Égető Melinda és mások elhatározták, hogy a Kossuth-díjas Kiss Lajos vásárhelyi néprajzkutató előtti tisztelgés jegyében írnak egy közös tanulmánykötetet. (Megjelent: Kiss Lajos Emlékkönyv címen, Hódmezővásárhelyen, 1983-ban.) Akkor már ismert volt A tanya (Gondolat Könyvkiadó, 1979.) című első könyvem, amely arra ösztönözte a kiváló, később tanító mestereimmé, lektoraimmá vált szakembereket, hogy 398