Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Orbán Imre: Hitélet és erkölcsi viszonyok Kiszomboron az I. világháború idején

„ Könyörülj a fia sorsáért aggódó oly sok édesanyán: ennyi családban remegnek az apáért, a hitvesért: könyörüljön meg a Te szent Szíved mindannyiunkon! Könyörülj a szerencsétlen Európán, melyet ily rettenetes csapás sújt!" A béke főpapja Szent Péter apostol szavait idézve fájdalmasan kiáltott föl: „Uram, szabadíts meg minket, elveszünk!" Az imát ismerték a kiszombori hívek is. Miséken fölolvasták. Árpás plébános a háborús viszonyok lelki életéről íirt összefoglalójához hozzáillesztette, és utóda ezzel együtt helyezte el a História Domusban.

9 A plébános ugyan még nem tudta, mikor is ér majd véget a szörnyű vérontás csak remélte, hogy mielőbb -, de látta, a háború után híveire, rá, az egyházra nagyon nehéz föladatok várnak. Különösen az ifjúság, az iskolás gyermekek lelki gondozására kell majd nagy gondot fordítani, közösségteremtő szervezetet kell létre hozni. írása befejezéseként erről a következőt olvashatjuk: „Háború után sok munka vár ránk, lelkipásztorokra. Sok sebből vérzik a mi híveink lelke. Nekünk, mint lelki orvosoknak készségesen kell gyógyítani őket. Én elhatároztam magamban, hogy a háború lezajlása után missiót tartok. Megalakítom az ifjúsági egyesületet. Fő törekvésem lesz visszaállítani a régi hitéletet. "

I

0 * * * Kiszombor népe egyébként derekasan helytállt az I. világháborúban. A kiszomboriakat a szegedi 46-os gyalogezredbe sorozták be. Sokan küzdöttek az olasz arcvonalakon. Hogy végül is hányan vonultak be és haltak hősi halált, még a kortársak sem tudták pontosan. A plébánia História Domusa is csak annyit közöl, hogy „hozzávetőleg 185 a kiszombori hősi halottak száma. Emléküket őrzi az 1926-ban állított emlékmű." A kiszombori férfiak közül tizenhatot avattak vitézzé, és sokakat 12 tüntettek ki a faluból vitézségi érdemrenddel. 9 Kleitsch Mátyás Árpás Gyula halála után 1927-től 1954-es nyugdíjba vonulásáig volt kiszombori plébános. 1

0 A plébános ekkor még csak nem is sejthette, hogy a háború szörnyű négy éve után egy még rosszabb, három évig tartó idegen, szerb megszállás következik. 1921. október 8-án. Kiszombornak a magyar államhatalomhoz való visszatérésekor Horthy Miklós kormányzóhoz intézett beszédében mondta: „a három hosszú évig tartó idegen megszállás keserű szenvedése után (...) Megvalljuk őszintén, hogy a megszállás súlyos megpróbáltatásai által elcsüggedt lelkünk, az elkeseredés által... szemrehányásra fakadt... hogy velünk egyáltalában senki sem törődik, de ezen nem kell csodálkozni, nem lehet tőlünk rossz néven venni. Az elkeseredés és fájdalom volt annak szülőanyja. A lefolyt háború és az utána következő felfordulás hazánkat a rosszlét örvényének szélére juttatta. Vége Magyarországnak! Sóhajtottak fel a kétségbe esett hazafiak." 1' História Domus 30. 1

2 Kiss Mária Hortensia: Kiszombor története. Makó 1940. 116-117. 389