Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Nagy Netta: „Guba a gubához, suba a subához." A polgári házassági anyakönyvezés kezdete Kisteleken

Vőlegény foglalkozása Aránya Földmívelő 5% Napszámos 51% cseléd, béres 1,5% juhász, számadó, gulyás, bojtár 1% dohányos kertész 0,5% Iparos 5,5% iparos segéd 5,5% Kereskedő 2% MAV alkalmazott 2% egyéb alkalmazott 3% Egyéb 2,5% Az érintettek közel 80%-ának a mezőgazdaság, 10 %-ának az ipar, 2%-ának a kereskedelem nyújtott megélhetést, utóbbiak többségében zsidók. Az alkalmazottak körét nézve megemlítendő, hogy többeknek megélhetést kínált a MÁV, és Kistelek vasúti forgalomban való részvétele kitágította a párválasztás térbeli korlátait, elsősorban a vasúti alkalmazottak körében. Bár a táblázat hét év adatait tartalmazza, feltűnő a napszámosok magas aránya a házasodó fiatalok között, például 1900-ban 43%, miközben a mezőgazdasági munkások és napszámosok aránya az összes keresőhöz képest 39%.

1

3 Az, hogy egy-egy foglalkozást hányan képviselnek egy közösségben, összefügg a lakóhelyi endogámia - exogámia kérdésével. Minél népesebb egy foglalkozási csoport egy településen, annál valószínűbb a lakóhelyi és foglalkozási endogámia egybeesése. Maradjunk most a foglalkozási endogámiánál és nézzük meg, hogy az milyen mértékben voltjellemző az egyes foglalkozások képviselőire: Földbirtokos és földbirtokos segítő családtag 24 esetből 9 esetben házasodott földbirtokos származású nővel, 8 esetben kisbirtokos származású feleséget választott. Kisbirtokos vőlegény 50 esetből 23 esetben vett feleségül kisbirtokos lányt, 7 esetben földbirtokos származásút, 11 esetben napszámost. Kisbirtokos segítő családtag 41 esetből 30 esetben kisbirtokos, 7 esetben földbirtokos lányt vett el. Napszámos vőlegény 303 esetből 195 esetben napszámos származású lányt vett el, 43 esetben kisbirtokost, 6 esetben földbirtokost. Iparos 32 esetből 16 esetben iparos származású lányt vett el. Iparos segéd 32 esetből 4 esetben iparos származású lányt, 15 esetben napszámos lányt vett el. Kereskedő 12 esetből 5 esetben kereskedő származású lányt, 4 esetben iparost, 2 esetben tisztviselőt vett el. Ezek a számok nemcsak az endogámia-exogámia kérdésére mutatnak rá, hanem az egyes foglalkozások, társadalmi rétegek, csoportok közötti határok átjárhatóságára is. Minél népesebb egy foglalkozási csoport, annál inkább érvényesül az endogámia, melynek aránya földbirtokosok esetében 37,5 %, kisbirtokosok esetében 46%, napszámosok esetében 64 %. 1

3 Magyar Stat. Közi. Új sor. 11. köt. Bp. 1904. 370-371.; Perneki M. 1976. 119. 379