Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Nagy Netta: „Guba a gubához, suba a subához." A polgári házassági anyakönyvezés kezdete Kisteleken

NAGY NETT A „Guba a gubához, suba a subához?" A polgári házassági anyakönyvezés kezdete Kisteleken A

z anyakönyv a helytörténeti kutatások fontos forrása. Jelentősége abban rejlik, hogy segítségével átfogó képet kaphatunk a településről demográfiai, gazdasági, etnikai és egyéb szempontból.

1 Anyakönyvi adatok segítségével a korabeli falu életre kelthető, tanulmányozása időutazást kínál a múltba. Ehhez az időutazáshoz az 1895-1902 közötti Kisteleket választottuk. Forrásként a két első polgári házassági anyakönyvet használtuk, melyek az 1895. október 1-1902. december 15. közé eső időszakot ölelik fel. A bő hét év alatt 591 házasságkötés történt a településen, fontos azonban megjegyezni, hogy ebben az időszakban Felsőpusztaszer is a Kisteleki Anyakönyvi Kerülethez tartozott.

2 A forrás jellegéből adódóan elsősorban a kistelekiek párválasztási, házasodási szokásaira koncentráltunk. Arra kerestük a választ, hogy milyen szerepe volt a párválasztásban a vallásnak, a foglalkozásnak, a társadalmi helyzetnek, a település földrajzi helyzetének, és az életkornak? Mivel az anyakönyv rovatai tartalmazzák a házasulok vallását, születési adatait, foglalkozását, lakóhelyét, szüleik lakóhelyét és foglalkozását, adott volt az endogámia-exogámia tanulmányozásának lehetősége. Az adatok e mellett más társadalmi folyamatokba is bepillantást engedtek, mint például a foglalkozási mobilitás vagy a migráció kérdése. A házasulok felekezeti megoszlása, vallási endogámia és exogámia 1776 szeptemberétől kezdődően az addigi kisteleki pusztán létesített beltelkek hamarosan benépesültek a részben Szegedről, részben a Felvidékről áttelepült lakosokkal. A telepesek kivétel nélkül mind római katolikus vallásúak voltak. Később ugyan más vallásúak is megtelepedtek, Kistelek alapvetően katolikus település maradt. Önálló hitközséget csak a zsidóknak sikerült létrehozni 1852-ben, amikor számuk száz körül volt.

3 A vizsgált időszakban a házasságok 95 %-a katolikusok, 2 %-a izraeliták között jött létre. A fennmaradó 3% vegyes házasság, mely katolikusok valamint reformátusok, evangélikusok, görög keletiek és görög katolikusok között köttetett. Vicsay Lajos, Kistelek első monográfusa így ír a kisteleki zsidókról 1929-ben: „ A községben élő zsidók mindenkor egyek voltak a többségben élő katolikus lakossággal úgy áldozatkészségben, mint hazafias gondolkozásban s ez a magyarázata ' KovátsZ. 1977. 15 2 A népszámlálások Kistelekhez számítják az 1881-től 1934-ig közigazgatásilag hozzá csatolt Felsőpusztaszer lakosságát is. Juhász Antal 1976. 473. Rostás S. 1991. 571., 582. A zsidók letelepedésével kapcsolatban az 1844. évi országgyűlés adott engedményeket. 1847-ben 9 zsidó család fizetett türelmi adót Kisteleken. A községbe települt első zsidó Deutsch Mózes kereskedő volt, ingatlanvásárlási jogát azonban még korlátozták. Vicsay 1929. 154. 375