Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Markos Gyöngyi: Húsvéti hagyományok Makón
kókonya szóval jelölték régen, 3 3 erre Makón már nem találni adatokat. A görög katolikusok körében a hasonló jelentésű páska szó 3 4 napjainkig fennmaradt. „Van pászkaszentölés húsvét első napján. Amikor vége van a misének, akkor mi viszünk kosarakba sonkát, tojást, kalácsot, most is, és akkor megszenteli a pap. Pászkaszentelés. Kis szertartás van a könyvbe írva, megszenteli, megáldja, és úgy fogyasztjuk aztán. " (Báló Józsefné) Régen - mint már volt róla szó - a tanyaiak, vagy sokan a 20. század második felében a tiltások miatt nem vitték el az ételt a templomba. A szentelést maguk végezték otthon: szentelt vízzel kereszt alakban megszentelték a sonkát, tojást, kalácsot. Utána fogyasztották el ezeket a jellegzetes húsvéti ételeket. A sonka, kolbász, tojás fogyasztása a reformátusok körében is általános volt. Az ünnepi ebédet általában a szülőknél fogyasztotta el a család. Húsleves, tyúkból készült ételek voltak nagyon sok háznál. Elmaradhatatlan volt a bélös, amit később apró édes sütemények váltottak föl. Az egykori szentelt ételek fogyasztása napjainkig megőrződött. Egyetlen adat szerint, ha szentelt kolbászt eszünk húsvétkor, a kígyó bennünket nem csíp meg. 3 5 A húsvéti ajándékozásnak nem volt hagyománya a városban, újabb keletű, idősebbek körében túlzó szokásnak tartják. Húsvéthétfő A húsvéti szokások közül máig folyamatosan megmaradt a locsolkodás és a tojásfestés, amelynek Makón is gazdag hagyományvilága van. A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak. Valamikor vízbevetö, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniillik gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel való locsolás Makón már a 19. század végén ismert volt, 3 6 de nem szorította ki a hagyományos, vízzel való öntözést. A szagos vizet lehetett kapni gyógyszertárakban, 3 7 illetve készítették házilag szappanból és vízből. A 20. század derekán locsoltak a fiúk, legények vödörből vízzel, szódásüveggel, szagos vízzel, kölnivel. A legények csapatostól jártak a lányokhoz. A rokonságon kívül illett meglocsolni az ismerős lányokat. Régebbi feljegyzés szerint, amelyik lányt nem locsolták meg húsvétkor, azon kelések lesznek. 3 8 A vendégek várásának volt egy sajátos módja is, amely emlékeztet a karácsonyi és az újévi első látogató érkezésére, s a hozzá fűződő hiedelemre: "Mindig tele köllött lönni az asztalon. A sonka ott vót az asztalon, meg a kalács, szépen megterítve, és aki mönt, annak köllött két falatot önnie. És aki legelőször elmönt a családhon vagy rokonságba, akkor azt mondta, hogy 'adja a jó isten, hogy mindig így terítve legyen az 3 3 Bárth J. 1990. 409. 3 4 Uo. "MFMNA 222-71. 3f t Maros, 1888. április 5. 1. 3 7 Uo. 3 8 JAM NA 187-96. 370
