Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Markos Gyöngyi: Húsvéti hagyományok Makón

MARKOS GYÖNGYI Húsvéti hagyományok Makón A

húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe: Krisztus feltámadása. Ekkor ér véget a 40 napig tartó böjt, a hústól való tartózkodás időszaka. Elnevezése is innen származik. Az egyházi év mozgó ünnepeinek a húsvét a központja. Ezt a napot előzi meg hét héttel a farsang vasárnapja, és követi 50 nap múlva a pünkösd. Megünneplése nem mindig történt egy időben. A 8. század óta vált általánossá az időpontja: a tavaszi napéjegyenlőség (márc. 21.) után következő holdtölte utáni vasárnap, azaz március 22—április 25. között.

1 A makóiak a karácsony mellett húsvétot tartották és tartják ma is a legnagyobb ünnepnek. Nagyböjt A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszak a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje. A 40 napos böjt a 7. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. A hamvazószerda elnevezés utal az e naphoz kötődő hamvazás egyházi szokására: a hamvazkodásra. A templomban a mise után az elmúlt évi szentelt barka hamuját a pap megszentelte és keresztet rajzolt a hívek homlokára az „emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel" szavak kíséretében. Általános hiedelem szerint úgy vélték, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.

2 Makón is ismertek voltak a hamvazószerdához és a nagyböjthöz fűződő szokások, többet közülük napjainkig gyakorolnak. A város római és görög katolikus lakosságáról elmondható, hogy nagyböjtben a mindennapok rendjét az egyházi előírások, étkezési és szórakozási tilalmak határozták meg. Reformátusoknál szintén a húsvétra való előkészületi időszak a nagyböjt. Hamvazószerda a farsangi bőség utáni első böjti nap. A farsangi mulatságok után sok étel kimaradt, amit Makón és környékén a koldusoknak ajándékoztak.

3 A böjtölés, ahogy városunkban mondják: bütölés, a húsvéti ünnepkör legtovább élő szokáseleme. A régi idők böjti fegyelme a 19. században még igen erős volt. Naponta egyszer lehetett jóllakni, tartózkodni kellett a hústól, zsírtól és egyéb állati termékektől. Kenyeret, sót, száraz növényi ételeket lehetett csak fogyasztani. A böjt szigorúsága sokat és sokszor változott, fokozatosan enyhült. A római és a görög katolikusok, közülük is az idősebbek ragaszkodtak legtovább a régi előírásokhoz, bár az egyház az 1920-as évekre csak hamvazószerdát, a nagyböjti pénteket és a nagyszombat deléig tartó időszakot tekintette böjtnek.

4 A Makói Katolikus Tudósító az 1930-as 1 Manga J. 1979.604. 2 Tátrai Zs. 1990. 148. 3 JAM NA 110-89. 4 Bárth J. 1990.403. 363