Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Paládi-Kovács Attila: Céhhagyományok Magyarországon. Régi vándorlegény-útvonalak a 18-19. században

A kézművesek a céhes idők óta a 20. század közepéig a magyar társadalom mozgékony, „mobilitásra kész - a céhek előírásaitól vándorlásra is késztetett (!) foglalkozási csoportját alkották, amely ezért az új ismeretek befogadása iránt fogékonnyá vált, és amelyet a kereslet, a piac törvényei az innovációra, a változtatásokra rá is szorítottak." (Juhász 2003, 54.) A nyelvtanulás, a nyelvtudás általánosságban a német nyelv elsajátítását jelentette. Közép-Európa keleti szélein, így Magyarországon, az iparos réteg egyik része eleve német anyanyelvű volt már a középkorban. Ennek a német nyelvű iparos rétegnek az utánpótlásához az osztrák, bajor, szász tartományokból érkező vándorlegények is hozzájárultak. A magyar, a szlovák, a horvát és más nyelvű legények némi hátránynyal indultak neki a vándoréletnek, ami így az ő számukra még keservesebb volt, mint a nyelvet ismerő legényeké. (Elkar 1984). Kuriózum, de Magyarországon céhmesterei a 19. század derekáig a latinban is járatosak voltak, s a városukba vetődő angol, francia utazót latin nyelven köszöntötték, minthogy az nem tudott németül sem. (Ehhez tudni kell, hogy a kancellária nyelve, a hivatali nyelv Magyarországon 1844-ig a latin volt.) A vándorlás „intézménye" Közép-Európa országaiban hozzájárult bizonyos szociális feszültségek levezetéséhez is. Megoldották vele a munkanélküli legények anyagi segélyezését, s mai fogalmakkal élve elősegítették a „munkaerő-piac" országos, sőt kontinentális méretű kiegyenlítődését. A vándorélet személyre szabott nehézségeiről naplók, levelek és idősebb korban írott visszaemlékezések tanúskodnak. Minden legény életének nagy próbatétele volt a vándorlás, de a történetnek ez az aspektusa más megközelítést, s egy másik dolgozatot kíván. Irodalom BÁLINT Sándor 1977 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj élete. 2. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976/77-2. Szeged. BALOGH István 1973 A cívisek világa. Budapest. BATÁRI Ferenc 1967 Asztalos legények Győrött a XVII. században. Arrabona 9. 93-125. Győr. BRÄUER, Helmut 1982 Gesellenmigration in der Zeit der industriellen Revolution. Karl-Marx-Stadt. 1983 Überlegungen zur Auswertung von Wanderbüchern. In: II. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium, Band 1. Red.: Fülep, Zsófia - Nagybákay, Péter - Somkúti, Éva, 273-282. Veszprém. DOMONKOS Ottó 1979 Reiserouten der wandernden Handwerksgesellen und die technisch-historische Bedeutung der Gesellenwanderschaften. In: Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Red.: Somkút Éva - Éri, István . Nagybákay, Péter, 12-30. Veszprém. 1987 Zur Wanderung ungarischer Gesellen im 19. Jahrhundert. Sonderdruck aus Handwerk in Mittel- und Südosteuropa (Hg. Roth, Klaus). Südosteuropa Studien, Heft 38. München. 330