Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Fodor Ferenc: Dohánytermesztés egy maradéki gazdaságban

ázzon át. A felszedett palántát ládákba rakják, jól beszorítva, hogy szállításnál össze ne kavarodjon. A fölszedett, kiültetésre váró palántát hideg helyre rakják. Az elmúlt években a csókái dohánygyár a korábbi termelőkkel szerződést kötve a palántanevelés és a dohányfeldolgozás új technológiáját vezette be a termelők körében. Az új technológia szerint a palántanevelés sokkal könnyebb. A palántanevelés ún. vízágyon történik. Az általunk vizsgált gazdaságban a korábbi palántáságyak helyén alakították ki a területet. A 20 méter hosszú 4,5 méter széles fóliasátor helyét először mintegy 20 cm mélyen kiásták, deszkával körbevették és a talajt elsimították. Az így kapott „medencét" fekete fóliával terítették be. Erre került a fóliaváz. mely 3Aes PVC csövekből készült. A „medencét" vízzel engedték tele. A medence vizében körbefutó KSPE csövet kb. 10 centiméterenként kifúrták, 3-4 mm-es lyukat fúrva. A cső egyik végére szerelt keringető szivattyú biztosítja a víz állandó keveredését. A vízbe keverendő tápanyag mennyiségét a dohánygyár mérnöke határozza meg és állítja be, mindig a megfelelő időben. Az így kialakult vízfüggönyre rakják a gyár által adott szaporító tálcákat. A mintegy egy köbcentiméternyi tőzegbe gép veti a granulált magot. A szaporító tálcák - cellák - formára nyomott hungarocellből készülnek. Egy cella ára bevetetten 100 dinár. Egy tálcán 290 palánta nevelkedik. Kiültetés után elmossák és visszajuttatják a gyárba. A cellák árát a leadott dohány árából „ütik le". A vízen úszó tálcákat kelésig fátyol fóliával takarják le, hogy a lecsöpögő víz ne mossa ki a magot és a víz ne párologjon el. A sátor közepén téglákra rakott deszkákból készítenek utat. Innen történik a locsolás. Ennek a technológiának számos előnye van: /. kép. Szaporító tálcák. (A szerző felvétele) 269