Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Nóvák László Ferenc: Táj, ember, település

ben, már 1837-ben a remanenciális földeket kiosztották a földdel nem rendelkező házas zsellérek között. Az 1840. évi úrbéri törvény lehetővé tette a legelőfelosztást, s ez után - hosszas alkudozás eredményeként - 1847-ben egy jobbágytelekhez 32 hold legelőterületet számítottak. Az úrbéri megváltakozás. a földesúri és jobbágy birtok elkülönözése során 1359 7/8 jobbágytelket vettek alapul, amelyhez járult még a házas zsellérség legelőbirtoka (2425 házas zsellér 303 1/8 sessiót birtokolhatott). Ezzel együtt 1666 jobbágytelek volt összesen, amely alapján 53.312 hold legelő felosztására kerülhetett Vásárhelyen.

1

3 Az úrbérrendezést végül az 1853. évi úrbéri pátens szentesítette. A volt jobbágyok mellett a volt zsellérség is földbirtokhoz jutott, amelyet saját tulajdonként birtokolhatott és használhatott. A hatalmas külső legelőterület, a „puszta" felosztásra került. A nagy távolság a várostól, szükségszerűen a tanyahálózat megerősödését, kiterjedését idézte elő. A 19. század végi árvízmentesítés, lecsapolás jelentősen megváltoztatta a tájat. Megnövekedett a szántóföld területe, a rét és legelő viszont csökkent. A szikes, vizenyős területek továbbra is az állattartás, legeltetést szolgálták, így a külső pusztai határon. A hátasabb határrészeken sűrűsödtek a tanyák, így a Kakasszéken, Kardoskúton, Vásárhelykutason (1930-ban a külső határt képező pusztákon 1610, a belső határon 4770 lakos élt). Az 1950. évi közigazgatási rendezés a sűrűn lakott hatérrészeket önálló településsé szervezte. Mártély mellett Székkutas lett önálló község. Székkutason a központi belsőség területe 1299 kat. hold, ahol 331 fős népesség lakott 1970-ben, s a tanyák hét körzetet alkottak (pl. az I. körzetbe tartozott Sóshalom, Szőrhát, Vöröshalom, Vöröskutas, az V. körzet Kanászhalom, Sóstó, Fecskés, Nagybogárzó, a VII. körzet Kisbogárzó, Kutas, Kútvölgy), összesen 1288 kat. hold területet, ahol a lakosok száma 424 fő volt.

1

4 Irodalom KUBINYI András 2004 Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. Történelmi Szemle XLVI. 1-30. MENDÖL Tibor 1963 Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. NÓVÁK László [Ferenc] 1975 Hajdúböszörmény telek- és településrendszere. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve II. Hajdúböszörmény, 179-218. 1978 Nagykőrös mezővárosi fejlődése és településrendszere a XVII-XIX. században. In: Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából (szerk. Nóvák László). Az Arany János Múzeum Közleményei. Acta Musei de János Arany Nominati I. Nagykőrös, 9-168. 1982 Cegléd mezőváros a XVIII. században és a XIX. század első felében. In: Cegléd története (szerk. Ikvai Nándor). Stadia Comitatensia 11. Szentendre, 121-188. 1

3 Rákos I., 1984 1

4 Nóvák L. F., 2003b. 46-50. 263