Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Krupa András: Evangélikus anyakönyvek tanúsága Csanádalberti első telepeseiről (1844-1870)
1870-ig közel 60 helységben születtek az idetelepülök. Leginkább a Felvidék volt a szülőhelyük. Az eddigi kutatások ugyan felsorolták a megyéket, részint a helységeket, ahonnan jöttek, azonban a délkelet-magyarországi szlovák lakta települések kibocsátó helységeit alig ismerjük pontosan. Az első békéscsabai települőket Haan Lajos vette számba. 2 5Hasonló kimutatás alig készült, különösen nem egy kis falu benépesítéséről. A szociális, gazdasági és vallási okokon kívül nemigen dolgozták fel, hogy az érkezőket földrajzilag milyen feltételek befolyásolhatták. Az alábbiakban csupán kísérletként megpróbáljuk azt bemutatni, hogy a folyóvizeknek milyen fontosságuk van abban, hogy a mai Nyugat és Közép-Szlovákia jórészt hegyes vidékéről indulók könnyebben leérjenek az Alföldre, és egyáltalán nekiinduljanak a nagy útra (előbb a közelebbi területekre, majd közvetlenül egészen a déli megyékbe). A Csanádalbertit benépesítők szülőhelyén ugyanis szinte mindegyiküknél keresztülmennek a délre tartó folyók, patakok vagy a völgyükben fekszenek. Nyilvánvalóan mellettük jöttek létre évszázadok óta a természetes utak és maguk a települések is, mégis feltűnő, hogy a szóbanforgó helységek mintegy láncszerűen helyezkednek el, gyöngyként lehet felfűzni őket a képzeletbeli gyöngysorra - folyóvizekre, melyek egy nagy kinyitott legyező belső éleiként futnak össze, s torkollanak a Dunába és a Tiszába. A helységneveknél az első mindig a korabeli elnevezés van, zárójelben a régebbi magyar, ill. a mostani szlovák névváltozat. Az idézett települések sorrendje lehetőleg észak-déli irányú, hogy érzékelhessük a folyók menti láncszerű elhelyezkedésüket. A helységek nevét követő zárójelbe tett számjegy az ott született és Csanádalbertire jutott személyek számát jelzi (temetési és esketési anyakönyvek alapján, a keresztelési kevésbé nyújt támpontot - az idézett számok csak az itt keresztelt, házasodott és meghalt személyek adatát közlik): A legészakibb térségből, az Árva megyéből érkezők szülőfalui az Árva folyó mellett találhatók: Zsasko (Za§kov) (69); Pamicza (Párnica) (4); Poruba (Oravská Poruba) (6); Velitsna (Velicsna - Velicná) (1). Az Árva völgyében haladhattak, és a Vág folyón délre, miként a Nyitra megyei vágújhelyi járásbéli Lubináról (Lobonya) (13) és a vágbesztercei járásban fekvő Hrabóról (Rabó - Hrabovo) (1) igyekvők. A szomszédos Turóc megyei Podhradról (Podrágy - Szucsánváralja Podhradie) (1); a Turóc folyón át haladtak délnek, majd a Garam mentén, ahogyan a garamszentbenedeki járásból Kopanicza (Irtványos - Kopanice) (1) faluból is. A F.(első) Lehota (Felsőszabadi-Horná Lehota ) (2) faluból a Fejérkő patak mentén jutottak a Garam felső folyásához, a Garam menti Medzibrod (Mezőköz Medzibrod) (1); Lucsatyin (Lucatö - Luéatín) (2) lakói, ill. Komóról (Komo) (2) is ezt az utat választahatták Fekete-víz mentén. Ocsova (Nagyócsa - Ocová) (27); Hrochoty (Horhát - Hrochot') (1); Szalatna (Nagyszalatna - Zvolenská Slatina) (1); Szebedin (Szebedény - Sebedín) (1) lakói a Zólna vagy Ocsova patak mentén éltek, s a Szalatna völgyét áttörve inkább Losonc felé mehettek. A Hont megyei Csalomiáról (Nagy - Kiscsalomja - Malá Calomja) (1); az Ipoly, a Karponáról (Korpona Krupina) (2) a Korpona folyócskával párhuzamosan jöttek. A Nógrád megyei Mitna 2 5 Haan, 1866.44-57. 229
