Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Klamár Zoltán: Martonos falu térszerkezetének struktúrái - településfejlődés az írott források és a térképek tükrében

KLAMÁR ZOLTÁN Martonos falu térszerkezetének struktúrái településfejlődés az írott források és a térképek tükrében

1 A

trianoni országhatártól alig néhány kilométerre, a Tisza bácskai oldalán, a folyó egyik hurok kanyarulatában ül meg Martonos falva. Az egykori Bács-Bodrog vármegye északi határán lévő község területileg ma Szerbia és Montenegró államszövetségéhez tartozik. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a faluban 2183 lakos él, ebből 1897 vallotta magát magyarnak, ami 86,90 %.

2 A település vegyes lakosságú, magyarok mellett jelentős, határőrvidéki múltra visszatekintő szerb kisebbség él. A falu történetét, valamint településszerkezetét az teszi érdekessé, hogy a térség - az észak-bácskai Tisza vidéken, a 20. század második felében kialakított Magyarkanizsa község

3 - lakott települései közül, mai ismereteink szerint az egyedüli. Árpád-kortól kontinuus település.

4 Első említésétől kezdve, vagyis 1237-től napjainkig állandóan lakott, bár népessége többször kicserélődött az eltelt századok folyamán.

5 Nem kétséges, hogy a századokon át megmaradó lakosság fizikai létét a kedvező természetföldrajzi adottságoknak is köszönhette.

6 Az első katonai felmérés ország leírásában. 1763-ban, a vidéket bejáró térképészek, hadmérnökök feljegyezték ugyanis, hogy: „5. A kanizsai és a martonosi mocsarak nagyon mélyek, legalacsonyabb vízállásnál is embermagasságúak; sose járhatók át és nem száradnak ki. 6. A Szeged és Martonos közötti út, amely a folyó mentén halad, az ingoványon keresztül megy. Csak akkor járható, ha az ingovány kiszárad." A mocsarak elrejtették tehát a települést a portyázó hadak elől, de egyben lehatárolták a megtelepedésre alkalmas, víz nem járta szárazulatot.

7 A település nyugati peremén egy száraz patakmeder vezette át a megáradó folyó vizét, így a falu az év bizonyos szakaszaiban időszaki szigettelepüléssé vált, ami csak fokozta az ott lakók biztonságérzetét és növelte túlélési esélyeiket.

8 ' Korábban, a probléma szempontjából a felvetés szintjén már foglalkoztunk a kérdéssel. Lásd: Klamár Z. 1994, és 1998a, 1998b. 2 Az adatokat a Szerb Statisztikai Hivatal adatai alapján közöljük: www.statserb.sr.gov.yu 3 A járást 1948-ban váltotta fel Jugoszláviában a község, mint közigazgatási egység. A települések ez által lényegében elveszítették addigi önállóságukat és azóta, korlátozott autonómiával bíró kommunitásokká változtatta őket a politikai akarat. Magyarkanizsához 12 település tartozik, ezek közül egy Martonos. Többek között ennek a közigazgatási átszervezésnek köszönhetően két faluvá sűrűsödő tanyasor is levált Martonosról: Kishomok és Kispiac. 4 Vö.: Beszédes V. 1991. 197. 5 Részletesebben a kérdésről lásd Klamár Z. 1998b. 78-93. 4 Bárth J. 1996. 33. 7 A természeti adottságokat definiálva Erdei Ferenc írja: ..Van táj, amely csak a legkisebb csoportoknak a megszállását engedi meg. mert sem elhelyezkedési térben, sem termelési föltételekben nem tud többet nyújtani. Ilyenek a lápok közti hátak, erdőségek irtványai és általában a magas hegységek." Erdei F. 1974. 19. 8 Vö.: Dám L. 1992. 99. 207