Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Grynaeus Tamás: Adatok két dél-alföldi falu településtörténetéhez. (A migráció két típusa Nagykamarás és Szeremle példáján)

1567 CSALADNEVEK 1579 + Hollódi Horvát + Hölgye + Kakasa + Kara + + Komlós + + Kovács + + Kun (Kum) + + Kutos + + Lőrinc + + Nagy + Pál + Pap + Rádi + + Rancsi Ság + + Sebestyán + Sérafi + + Sós Szabó + Szűcs + + Tolvas (Tollas) Tompa + + Vég + Vince + Család: 25 Család: 48 Fő: 56 Fő: 85 Az 1567-ben öszeírt családokból 8 hiányzik 12 év múlva, nem tudhatjuk, kihalás vagy elköltözés miatt. A korábbiakból 8 családnév nem szerepel, viszont 20 új családnév fordul elő 1579-ben. 12 év alatt a családnevek száma majdnem megkétszereződött, az adózók lélekszáma 1/3-ával nőtt. (Dőlt betűvel jeleztem a ma is élő nagykamarási családneveket, azonban a Dékán kivételével ezek mind szerepelnek a telepes családok között is, kontinuitásuk tehát nem bizonyítható). Ezt követően, valamikor 1579 és 1711 között gyakorlatilag elpusztult, legföljebb néhány család lakta (1828-ban két házban 11 lélek). Nagykamarás puszta újratelepítésére viszonylag későn került sor.

2 A História Domus szavai szerint: „1841. évben telepíttetett hasonnevű puszta közelfekvő egyrészt magyar falvak, másrészt pedig Borsod, Heves, Gömör vármegyékből ide vándorolt római kath. lako2 Az 1999. évi kiadványban (Köváry E.Péter szerk) téves adatok is vannak. 186