Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Duró Annamária: Tanyáink és a lengyelországi szórványok
ti, semmint a polgári szabadság szigetének számítottak. 5 És különleges az a kapcsolat is, ami a tanyákat anyatelepülésükhöz fűzi, noha ezt másként ítéli meg a néprajz és másként a földrajztudomány. A geográfusok a zárt településtől a beépítettség jellege alapján elkülöníthető szórványnak, méghozzá olyan szórványnak tekintik a tanyát, amely - Albert Demangeon szakkifejezésével élve 6 - ún. másodlagos településszóródás eredményeként jött létre. Az agrártáj új meghódításával a népesség térbeli elrendeződése és a határhasználat rendszere egyaránt megváltozott. Az etnográfusok ezzel szemben azt vallják, hogy a tanya tartozéktelepülés, hiszen a határba kihelyezett mezőgazdasági üzemközpont eredetileg a belterületi otthon kiegészítése volt. Azok a családok, akiknek élete megoszlott a „kinti" tanya és a „benti" lakóház között, soha nem szakadtak ki az anyatelepülés közösségéből. A két álláspont közelebb van egymáshoz, mint gondolnánk, mert ha különböző nézőpontokból közelítenek is, valójában egyazon folyamat két állomását értelmezik, hiszen az egyik felfogás a tanyásodás kezdeteire, a másik meg annak eredményére összpontosít. A tanyarendszer kiteljesedésének ugyanis éppen a fokozatosság a lényege: az anyaváros lakói nem egyszerre és azonnal, hanem lépésről lépésre cserélték föl belterületi otthonukat a tanyával úgy, hogy a zárt település és a szórványok világa Hofer Tamás szavaival 7 - mindvégig „összefüggő struktúrát" alkotott egymással. A szociálgeográfia földrajzi szempontból is értelmezni tudja ezt az összefüggő struktúrát anélkül, hogy a társadalmi összetevőket elhanyagolná. A tanyás települések - tanyás mezővárosok és tanyaközségek - zárt belterületét és szórvány jellegű külterületét ebben a megközelítésben azok a térkapcsolatok fűzik össze, amelyeket a helyi társadalom két területi csoportjának tagjai alakítanak ki mindennapi életvitelük, az ún. társadalmi alapfunkciók - lakás, munka ellátás, képzés, üdülés, közlekedés-kommunikáció, közösségben élés - gyakorlása során. 8 Ebből a nézőpontból új értelmet nyer maga a tanyaelv is. Ez a tanya lényegét kifejező különleges kapcsolat egy meghatározott időpillanatot kiválasztva a térbeli elkülönülés - társadalmi összetartozás fogalompárral írható le, a tanyafejlődés történeti útját tekintve pedig a tanya és a zárt település közötti fokozatos súlypont-eltolódásban nyilvánul meg. Ez a súlypont-eltolódás - funkcionális értelemben - egészen addig távolodást jelent, míg a anyatelepüléstől elszakadt szórványokból új zárt település nem kezd formálódni; innentől az új településmaghoz való közeledés válik meghatározóvá. Tanyáink sorsát mind a mai napig meghatározza az, hogy a mezővárosi tanyarendszereknek csak töredéke jutott el természetes úton a közigazgatási önállóság elnyeréséig; az alföldi tanyaközségek döntő többsége az 1949-es közigazgatási reformnak köszönheti létét. 9 Bár a tanyaközségek nem településszóródás, hanem a szórványok besűrűsödése útján jöttek létre, az életmód térbeliségét tekintve mégis összehasonlítható települési egységeket jelentenek a zárt településmaggal rendelkező európai szórványfalvakkal. 5 Szűcs J. 1987. 6 Demangeon, A. 1927. 7 Hofer T. 1980. 10. o. 8 Berényi I. 1992. 9 Belényi Gy. 1998. 175