Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - D. Beszédes Valéria: Volt egyszer egy Vermes-föld

tandó gabona, kukorica mennyiségét, hogy azt képtelenek voltak kifizetni. Emiatt a gazdák börtönbe kerültek, s a birtokuk egy részét államosították. Állami nagybirtok lett a korábbi Székely uradalom, annak új vezetősége a Stevanov tanyán disznófarmot létesített. A munka azonban nehezen ment, a farm két év alatt tönkrement. A háború utáni kollektivizálásba fáradtak bele a deszki szerbek. Gyerekeiket, ahogy Milka Stevanov megfogalmazta tanítatták, mert a tudást semmilyen körülmények között nem lehet kollektivizálni. A fia állatorvos, lánya pedig köztisztviselő lett, Szabadka város anyakönyvvezetője. Hasonló sorsa lett a többi Deszkről elszármazott család gyermekének is. Ki szakmát választott, ki egyetemet végzett. A földeket eladták, a tanyákat lebontották. Az egykori huszonhat tanyából ma már csak kettő áll: Milka Stevanov tanyája és néhány száz méterre lakatlanul a Rus szállás. Mi lett a vermes-földi zsellérek sorsa a II. világháború után? Ők földet kaptak, családtagonként egy-egy holdat. Az új gazdák egy része „tapsikolt" földjével belépett a háború után alakított szövetkezetbe. A többség azonban magángazda maradt. Az egyikből cséplőgép tulajdonos lett, sokan folytatták a kertészkedést. Néhány család Mérgesen, Csikérián épített házat, többnyire azonban Szabadka külterületén, a Bajai út környékén építettek maguknak új házat. A jugoszláviai körülményekhez viszonyítva szépen gyarapodtak. Rengeteg munkával egyre több földet vásároltak, szép új házat építettek maguknak, amelyet a kor divatja szerint be is rendeztek. Jutott traktorra, autóra is. A vermes-földi árendás gazdák unokái a szabadkai gyárakban lettek szakmunkások. Néhány közülük középiskolát is végzett, egyetemre azonban nem futotta erejükből. A 21. század küszöbén elmondhatjuk, hogy volt egyszer egy Vermes-föld - ami napjaikban már csak a katonák számára tájékozódási pont, a legújabb térképeken a sebesicsi határnak az a része, ahol elkezdődik a Csikériai határ: Vermes-föld a neve. Irodalom BESZÉDES Valéria 1995 Szabadka magyar lakossága. In: Emberek és otthonok. Szabadka. 79-93. CSÚSZÓ Dezső 2004 Könyörgésünk színhelyei II. Szabadka IVÁNYI István 1886-92 Szabadka szabad királyi város története I—II. Szabadka IVÁNYI István 1909 Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára I-V. MAGYAR László 2003 Szabadka mezőgazdasága. In. Tovatűnő évszázadok Iratvallató. Szabadka, 2-152. PENAVIN Olga-MATIJEVICS Lajos 1976 Vajdaság helységeinek földrajzi nevei. Szabadka és környéke földrajzi neveinek adattára. Újvidék SZLUHA Márton 2002 Bács-Bodrog vármegye nemes családjai. Budapest 167