Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Bárth János: Irtás és település. Gyimesi erdőirtó egyezségek és a Tatros-völgyi településterület növekedése

gyimesi közös és külön birtoklása. A közös birtoklással miféle részesedési rend járt együtt? Még nagyobb rejtély, hogy „privátus" nemes famíliák miként és mikor szereztek meg gyimesi havasrészeket? Birtoklásuk nagy múltra tekinthetett vissza. Egyegy patakvölgy a nevüket is viselhette. Példaként említhetők a szépvízi Boros Urak. akiknek Boros patakában lakó egyik zsellére 1823-ban irtani való területet bérelt Szépvíz, Szentmiklós és Borzsova kommunitásának közös gyűlésétől. 4. Sok kutatást igényel még a 18-19. századi Gyimesben letelepedő és az erdőirtás hatalmas munkájára vállalkozó lakosság jogi helyzetének, társadalmi státusának tisztázása. Némely 18. század végi és 19. század eleji forrás a Gyimesben lakókat jobbágynak, zsellérnek nevezte. Mégpedig a legkülönbözőbb csíki falvakban lakó nemes urak jobbágyának és zsellérének.

8 Bizonyára ezek az urak havasi határrészekkel rendelkeztek Gyimesben, amelyre jobbágyot, zsellért ültettek, illetve engedtek. Ha mégsem volt havasuk Gyimesben, akkor miként lehetett jobbágyuk a Tatros tájékán lakó gyimesi erdőirtó? Bizonyára voltak olyan gyimesi lakosok is, akik a szabad székelyek, illetve a csíki katona székelyek közül kerültek ki, és Gyimesben is megtartották ezt a jogállásukat.

9 Nem könnyű azoknak a gyimesi lakosoknak társadalmi kategóriába sorolása sem, akik Szépvíz helység kommunitásától béreltek irtani való havasi erdőt. Némelyiküknél feltüntették ugyan a korabeli jegyzők, hogy melyik úr jobbágyai, zsellérei voltak, másoknál nem írtak le erre utaló megjegyzést. Előfordult viszont, hogy az irtásra vállalkozót, aki Gyimesben lakott, Szépvíz kommunitása a saját „árendás lakosa"-ként emlegette. Nem világos, hogy az „árendás lakos" kifejezés ilyen esetben miféle jogállást takar. - A magyar történeti irodalom a gyimesi csángó településeket az ún. telepítvényes falvak között tartja számon. A telepítvényesek, mivel földjük nem minősült úrbéres földnek, 1848-ban kimaradtak a jobbágyfelszabadításból. 1873 után válthatták meg hajdani földesuraiktól szabadságukat.

1

0 A gyimesi csángók is nagy pert vívtak az 1870-es években, hogy bérletként használt irtott földjeiket megválthassák a szépvízi „három tízes birtokosságtól".

1

1 8 Egy 1840. évi csíkszeredai tanúvallatás során többek között az alábbi gyimesi tanúk szólaltak meg: Simó Mihály, gyimesloki születésű, 65. é., „Csík Taploczai Sándor László Úr cselédgye"; Bilibók György, gyimesloki születésű. 80 é., „Csíkszépvizi Nemes Csík Pál jobbágya"; Ambrus István, gyimesloki születésű, 41 é„ „Ajnádi nemes Böjté Imre úr jobbágya"; Baliga György, gyimesloki születésű. 70 é.. „Tarjai Nemes Báró Apor Joseph Úr Ő nagysága cselédgye"; Timár István, gyimesloki születésű, 80 é„ „Csíkmindszenti Nemes Baratzi Sigmond Úr jobbágya"; Tankó János, gyimesloki születésű, 59 é„ „Csíkszentmihályi Nemes Bialis László Úr jobbágya"; Tankó Péter János, gyimesloki születésű. 62 é„ „Csíkszentmihályi Nemes Bialis László Ur jobbágya"; Czifra Péter, gyimesloki születésű. 58 é„ „Csíkszentmíhályi nemes Bialis Úr jobbágya"; Tímár György, gyimesloki születésű, 65 é„ „Csíkmadarasi Nemes Baratzi Sigmond úr jobbágya"; Szőts János, gyimesloki születésű, 70 é., „Csíkszenttamási fökirálybíró Sándor Mihály úr jobbágya"; Fábián Márton, gyimesloki születésit 80 é„ „Csíkszentmihályi nemes Bialis László Úr cselédgye". (CSAL. Fondul 98. Dosarul 1. Primaria communei Nicolestí - Ciuc. Csíkszépvíz jegyzőkönyve. 1813-1849. 242-248.) - Hasonló adatok a 18. század végéről: Antal Imre 1992. 60. 9 A 8. sz. jegyzetben hivatkozott 1840. évi tanúvallatás során megszólalt „Farkas János ... Csík Borsovában született, mostan a Gyimesi Lókon tartózkodó", 54 é. tanú, akiről feljegyezték, hogy „Székely gyalog katona és tartozik az ide való 6-ik századhoz". 1

0 Gyimesi Sándor 1965. 160. " Antal Imre 1992. 72., - Balázs Lajos 1935. 7. 151