Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Bárth János: Irtás és település. Gyimesi erdőirtó egyezségek és a Tatros-völgyi településterület növekedése

BÁRTH JÁNOS Irtás és település Gyimesi erdőirtó egyezségek és a Tatros-völgyi településterület növekedése A

Moldva felé folydogáló Tatros-folyó erdélyi szakaszának völgyében, valamint a Tatrosba ömlő erdélyi patakok mellékén, vagyis Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk helységek területén jórészt a 18-19-20. században nagy kiterjedésű magyar hegyi szórványtelepülés alakult ki. A Tatros közelében haladó út két oldalán a szétszórt beépített udvarok lassan-lassan összesűrűsödtek, és a 20. század második felére falusi jellegű településrészeket formáltak. A Tatrosba siető patakok völgyeinek alsó szakaszain is néhol utcára emlékeztető, sűrű láncolatot alkotnak az épületek és a telkek. A Fügés-telektől a Tarhavas lábáig terjedő erdélyi Tatrosvölgy nagy részén és a mellékpatakok völgyeinek felső szakaszain napjainkig jellemző a szórványtelepülés. A lakóházak és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek rendszertelenül, szétszórtan állnak. A családok telephelyei között kaszálók, szántók, legelők terülnek el. Az állandóan lakott hegyi tanyákhoz hasonlóan szétszórtak az irtott kaszálókon és az irtott magánbirtoklású legelőkön létrehozott, időszakosan használt nyáraló, őszlő és telelő szállások is. A lakóudvarok és a szállásépületekkel ellátott irtások nem rendeződnek következetesen zónákba, övezetekbe. Sok esetben keverednek egymással. A gyimesi magyarok lakóházainak szétszórtságát, hegyi tanya jellegét 1869-ben Orbán Balázs már ismertette a táj- és népismereti tudományok számára.' Cs. Sebestyén Károly nevezetes gyimesi tanulmánya révén a szűkebben értelmezett néprajz is korán tudomást szerezhetett a Tatros és mellékpatakai tájékán élő csángók hegyi tanyáiról." A Gyimesre vonatkozó legfontosabb feltárt történelmi adatokat Antal Imre foglalta össze.

3 A gyimesi hegyi tanyák „emberudvarra" és „állatudvarra" tagolódó szétszórt telephelyeit és az időszakosan használt gyimesi szállásokat településnéprajzi szemlélettel Hofer Tamás mutatta be.

4 A magyar településnéprajz és agrárhistória számára a gyimesi szórványtelepülés és a gyimesi szállástartás a 2. és a 3. évezred fordulóján az alábbi megválaszolandó kérdésköröket veti föl: 1. A magyar településnéprajzi kutatók kimondva vagy kimondatlanul azt tartják, hogy a Tatros és mellékpatakainak völgyrendszerében kialakult magyar szórványtelepülés legrégibb rétege, az erdélyi román szórványtelepülések vélt fejlődési útjához hasonlóan, eleve valódi szórványtelepülésként jött létre. Vagyis a legrégebbi gyimesi hegyi tanyák múltjában nem jutott szerep tartozéktelepülési korszaknak.

5 Sajnos a ' Orbán B. 1868-1873. 77., 78. 2 Cs. Sebestyén K. 1909. 3 Antall. 1992. 4 Hofer T. 1972/a. 29-36. - 1972/b. 5 Körülbelül ez volt a vélekedés a Nagyküküllö forrásvidékének hegyi tanyáiról is, amíg a varsági kutatá149