Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

„VÍZENJÁRÓK" - Gráfik Imre: Újabb források és adatok a népi hajózás dunai gyakorlatához

debreceni vásárra szállítják. Voltak még 4 zsidó asszonyok is a hajón, továbbá 2 hárfás leányok, ezekkel 4 férfiak, ketteje fuvolával, kettő hegedűvel, kiknek alkujokban volt egész Pestig muzsikálni; voltak továbbá 6 izmos hajóslegények. Pont 11 órakor hajónk elején eldurrant egy mozsárágyú, s utána mindjárt még kettő; a hajóslegények ide-oda futkoztak a hajó tetején a köteleket húzkodva, a mesterlegények a két hatalmas evezőkbe kapaszkodtak, és egy Hurráhü kiáltás után észrevétlenül elvált hajónk a parttól, s be, a Duna közepe felé úszott. A hajótetőn voltunk mindnyájan, az idő pompás volt, a nap forró melegen sütött. A kormányos levette kalapját, utána a többi hajóslegények, s minekutána fennszóval imádkozni kezdtek, a hajón lévő többi emberek is mind lekapkodták kalapjaikat, sapkáikat. Három Mi Atyánkot, három Üdvözletet mondának el a hajóslegények, mely áhítat után megzendült a muzsika, a mesterlegények a két nagy evezővel, mindegyiken 16-an kapaszkodva, mind jobban és erősebben kezdtek munkálkodni, melynek következtében érezhető gyorsasággal úszott hajónk a hömpölygő Duna hátán lefelé."

1

4 A folyó menti városok kereskedelmi forgalma, vásári sokadalmai érthetően felkeltették a külföldi utazók figyelmét. Kohl J. Georg 1842-ben Magyarországon utazva a pesti vásár kapcsán a következőket jegyzi le: „Reggel az egész rakpart a kereskedő emberek ezreivel van tele. Hajók, gőzösök, tiszai járművek, osztrák csónakok a Felső Dunáról és mások Zimonyból, Belgrádból, Eszékről stb. sorakoznak a parton... Nincs módomban megállapítani, hogy mint aránylik egymáshoz a szárazföldi és a vízi út. Az bizonyos, hogy a vízi forgalom növekedőben van. A rácok a Duna ezen részén a legjobb hajósok s a hajósok legnagyobb része közülük való."

1

5 Meggyőződésem, hogy közel sem merítettem ki a lehetséges források körét, de viszonylag szűk kutatási témámban - s csak a Dunára szorítkozva -, tudtam néhány olyan szakmai szempontból is tanulságos adatot közreadni, melyek igazolják a bevezetőben kifejtett gondolatokat. Irodalom BALÁZS György 1993 Malmok a Kisalföldön. In: Cseri Miklós (szerk.): A Kisalföld népi építészete. Szentendre-Győr. 329-356. BÁRTH János 1997 Kalocsai kontraktusok. Kalocsa. BERZA László (főszerk.) 1973 Budapest lexikon. Budapest. BÉL Mátyás 1984 Hungáriából Magyarország felé. Budapest. CSAPLOVICS János 1829 Gemälde von Ungarn. II. Pest. (Közölve: Források Budapest múltjából I. Budapest. 1971: 90-92) 3

4 Francsics K. 1973: 124-125. 3

5 Ü. Nagy J. 1929: 246. 116