Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

kel, hosszú cselédházzal és a birtokos lakóháza a majorsági épületek közelében hatalmas, több holdas cséplőtér vagyis szérű volt fasorral körülvéve, mellette egy nagyobb és kisebb kertet - bizonnyal szőlőt illetve veteményeskertet kerítettek be. Gróf Bethlen Béla és Sándor csengődi birtoka 3285 holdon feküdt. Nagycsengödi majorjuk látszik a tárgyalt terület legnagyobb gazdaságának. Ugyancsak Csengődön, Fűpfás Papács dűlőben gróf Teleki Auguszta volt Kis Csengőd major birtokosa. Az előbbinél kisebb területen 6 épület állott, közülük szembetűnő egy E-ENY-i tájolású, két szárnyával védett udvart közrefogó nagy épület. A majortól északra fákkal is beültetett kert terült el. E területet korábban a Degenfeld grófi család bírta. 19. ábra. Gróf Pejachevich Márk Szélmalmos Páhmak nevezett majorja. 1879:27. szelvény Páhi pusztán, Kenyérhalom dűlőben, a pusztát átszelő széles, föltehetően marhahajtóút mellett épült a Szélmalmos Páhi néven jelölt major. Hét épületétől délre hatalmas, L alakú gazdasági épület állott. Birtokosa gróf Pejachevich Márk volt. Páhi Cucskos Reiner dűlejében feküdt Spitzer József úri birtokos kisebb, öt 83