Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

3. Páhi Páhi Izsáktól délre fekvő, nyugat felől Csengőd és Tabdi, keleten Orgovány, délen Kaskantyú pusztákkal és Kiskőrössel határos puszta. Területén a kiterjedt homokbuckák, kisebb-nagyobb vízállások mellett az 1780-as években földesúri majorok és szántóföldek is voltak. Az I. katonai adatfelvétel (1783) a pusztán három majort: „Pahi Meyerhof', „Mayer Hoff', „Mayer Höffe" több épületét, közelükben szántókat, egy helyen szállásokat tüntet fel.

11

7 A vármegye17. ábra. Két földbirtokos major Páhi pusztán 1783-ban. I. katonai felvétel: Coll. XV. Sectio 27. részlete monográfia szerint a 18. század végéig a határ legnagyobb része a gróf Bethlen, gróf Degenfeld, a Radvánszky és Okolicsányi családé volt.

11

8 Fényes Elek viszont arról tudósít, hogy földesura Kecskemét városa (1836).

11

9 1828-ban „Pahi" pusztán 25 házat és 211 lakost írtak össze.

12

0 1836-ban 175 római katolikus és 68 református, összesen 243 személy lakta.

12

1 A követke"

7 I. katonai felmérés; Col. XV. Sectio 27. »8 BOROVSZKY Samu 1910. 105. FÉNYES Elek 1836-1839. 390. 79