Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

Melléklet

MELLÉKLET Útmutató a „Migráció és településtörténet a Duna—Tisza közén a 18. század elejétől a 20. század közepéig" c. téma néprajzi anyaggyűjtéséhez A vizsgálat célja a migráció irányainak, következményeinek és a benne részt vevő családok körülményeinek, kapcsolatrendszerének földerítése — így lényegében családtörténeti kutatás. Az áttelepülés időpontjától és adatszolgáltatóink életkorától, emlékezéseitől függ, hány nemzedék sorsára tudunk visszatekinteni. Mivel a Duna-Tisza közi puszták parcellázásának utolsó nagy hulláma a századforduló és az első világháború között zajlott le, az első letelepülők közül már kevesen élhetnek. Igyekezzünk azonban a legidősebbek közül azokat megtalálni, akik legalább gyermekként részesei voltak az áttelepülésnek, illetőleg annak a körülményeiről szüleik elbeszéléseiből sokat hallottak. Föld és tanya-adásvételek - örökösödés, házasodás, elhalálozás, eladósodás stb. folytán — az 1920-30-as években és 1945 után is voltak, ezért az akkori új betelepülésekre is legyünk tekintettel. Tőlük, a mához közeledve, gazdagabb emlékanyag remélhető. Elsősorban parasztcsaládok belső vándorlását vizsgáljuk, de érdemes más falusi, mezővárosi rétegek - iparosok, kereskedők - migrációját is kutatni. 1.1. Az adatszolgáltató személyi adatai Név: Születési helye: ideje: Lakóhelye (település, házszám) Vallása: Házastársa személyi adatai: Az adatszolgáltató a betelepülőnek milyen leszármazottja, vagy rokona? 2. A betelepülő családfő (férj) személyi adatai Név: Korábbi lakóhelye: Születési helye: Ideje vagy életkora az áttelepülés idején: Vallása: Házastársa fontosabb személyi adatai: (Amire adatszolgáltatónk nem emlékszik, azt a helyi anyakönyvekből igyekezzünk föltárni!) Milyen ember volt az első letelepülő a családi hagyomány szerint? (Jellemző emberi tulajdonságai, esetleg jellemző történetek) 386