Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár
tanyát!), Nacsa Ferenc, Dobó Ferenc, Bozóki József, Kazi József, Gregus István, Csikós Sánta János-Börcsök Veron, Kónya István, Kószó Péter, Dobó Imréné; majsaiak: Lengyel Ignác, Nagy Péter, Nagy Ferenc, Terbe GáborVékony Rozália, Vékony Mihály, Czinkóczi Ferenc, Czinkóczi Lukács és Czinkóczi Mátyás; kistelekiek: Rékási Ignác, Szekszárdi András. A kalocsai Sárközi Takarékpénztár a puszta holdját 50-100 forintért adta, ötven évi törlesztésre, 4,5 %-os kamattal. A vételkor holdanként 5-6 forint kauciót kellett letenni. Bálint Sándor a parcellázás utáni első telepeseknek hét szeged-alsótanyai parasztember: Lázár István, Nacsa Ferenc, Fürtön István, Csipak Péter, Kószó Ferenc, Papp János és egy Csala nevezetű családját említi. 5 1 Megtelepedésüket egy olyan családtag (Lázár Vince, sz. 1881) emlékezése nyomán idézi föl, aki „pólyás gyerekként került Tázlárra". Lázár Istvánnak Szeged-Alsótanyán 5 holdja volt. Amikor népes családjával a kieden pusztára érkezett, felesége sírvafakadt. „Nagyanyám sírt, mikor idehurcolkodtak. Ayt mondta, itt éhönhálunk, semmi mög nem teröm. Aptán télön kubikolták a homokot, a högyeket (=homokbuckákat) elhordták kocsikkal, töltögették a völgyeket. Sellőt telepítőt te k" — mondta egyik unokája 1989ben. Lázár Istvánnak lehetett megtakarított pénze, mert az emlékezések szerint kb. 120-130 hold földet vásárolt. Nagy munkabírással és elődei tapasztalatával látott a homoki termeléshez. A rozs, árpa, zab mellett dohányt és görögdinnyét termesztett a friss gyeptörésben, és szőlőt telepített. 1895-ben már 337 hold földje volt, amiből 124 hold szántó, 75 hold legelő, 40 hold rét, 27 hold erdő és 9 hold szőleje virult a futóhomokon. Állatállománya: 28 szarvasmarha, 6 ló, 56 sertés, 180 juh. 5 2 Nős fiait otthon tartotta és irányításával együtt gyarapították a családi gazdaságot. Nacsa Ferenc (1842-1922) Szeged királyhalmi kapitányságában apja halála miatt fiatalon megkapta 6 holdnyi jussát, felesége 3 holdat örökölt. Kisparaszt szinten gazdálkodhatott volna, de csábította a törlesztésre, olcsón megvásárolható tázlári homok. 56 lánc (1200 négyszögöles magyar hold) földet tudott venni Tázláron, amiben volt jó minőségű barna homok és 7 hold vízállás is. A szikes tavat, melyet földijéről Lá^ártö hak neveztek, rendszeresen halásztatták egy jánoshalmi halásszal, amiből jövedelem is származott. Nacsáék előbb a Lázártanyán húzták meg magukat és a letelepedés utáni évben építkeztek. A kataszteri térképről tudjuk, hogy az első foglalónak tekintett hét szegedalsótanyai családdal egyidőben vagy nem sokkal utánuk, ugyancsak Alsótanyáról még 22 család - Dobó, Gregus, Kazi, Ördög, Tanács, Újvári, Vas nevűek - valamint majsaiak és kistelekiek kerekedtek föl, hogy földet vásároljanak Tázláron. 5' BÁLINT Sándor 1974. 424-425., BÁLINT Sándor 1976. 235. 5 2 A magyar korona országainak gazdacímtára. Bp. 1897. 240-241. 7 hold nádas és 55 hold adómentes homokbucka tartozott még a birtokhoz. Adatközlők: Dobó Szilveszterné Lázár Etelka, 1904., Jenei Béláné Lázár Piroska, 1910. 38
