Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 1. Településforma, hajlék, lakóház
VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE 1. Településforma, hajlék, lakóház Kiindulópontunk néhány fogalom szaktudományi szemszögű értelmezése. Bárth János észrevételezi, hogy a falu szót gyakran emlegetik a község szó szinonimájaként. Sokszor azonos jelentést fejeznek ki, de a tudományok szempontjából két eltérő kategóriáról van szó. Aláhúzza, hogy a „falu település tudományi, a község pedig közigazgatási kategória." 61 2 Munkánk településtudományi, közelebbről településnéprajzi aspektusú, így kézenfekvő, hogy a falu terminust, mint településtudományi fogalmat nem használhatjuk a község szinonimájaként. Ezt azért szükséges előrebocsátanunk, mert több benépesülő pusztát az adott korban illetékes államigazgatási szervezet, a belügyminisztérium községgé nyilvánított akkor, amikor ott falunak híre-hamva sem volt. Másként fogalmazva: az önálló közigazgatási egységgé vagyis községgé válás — mint több részfejezetben utaltunk rá - messze megelőzte a falu mint településforma létrejöttét. Ahol a falu kialakulásának kezdetei a forrásokból már kitapinthatók, ott a településsűrűsödés vagy falumag kifejezést használjuk, ami szokásos az újabb szakirodalomban. Tisztáznunk szükséges az önálló puszta, az adóközség és az eszmei község fogalmát is. Ezeket a fogalmakat az 1848-49-es szabadságharc leverését követő önkényuralom korszakában vezették be, amikor az országot öt közigazgatási kerületre osztották. A Jászkun Kerület a Pest-Budai közigazgatási kerületbe tartozott, ezen belül pl. Szentlászló pusztát a félegyházi járáshoz, a puszta négy jászsági anyaközségét pedig a jászberényi és a jászapáti járásba sorolták. Szendászló mint kiskunsági külső puszta ugyanakkor önálló adóközség lett, 61 3 ami csupán az adófizetés szempontjából jelentett bizonyos önállóságot. Az önálló puszta fogalom használata, Benisch Artúr szerint, a földbirtokosoknak lehetővé tette, hogy majorsági birtokukat kivonják a község kötelékéből és ezzel a felhatalmazással éltek is. Benisch az 1863. évi Helységnévtárból több mint ötszáz önálló puszta nevét mutatta ki. Ezekből alakultak az eszmei (uradalmi) községek, amelyek népességét az uradalom alkalmazottai, cselédei képezték. Véleménye szerint az eszmei község tulajdonképp „egy községi hatóságot gyakorló magánuradalom." 61 4 Kutatóterületünkről az eszmei községek között egyedül Felsőpusztaszert tárgyalja, amely Kecskemét város pusztája volt. 84 2 BÁRTH János 1996. 121. 84 3 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2001. 54. o» BENISCH Artúr 1940. 16-18. Az eszmei községről újabban BÁRTH János 1996. 203. 338
