Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 1. A helyi társadalom tagolódása

A szociográfia szerzője szerint a középbirtokok úgy keletkeztek, hogy a férj örökölt pl. 20 holdat, felesége ugyanennyit, s a többit 10-20 holdanként szerezték munkájukkal. Amikor a szülők szétosztották vagyonukat, gyermekeik újra 20-20 holdas kisbirtokon kezdték a gazdálkodást. Megállapítja, hogy a családi munkaerővel dolgozó 20-30 holdas kisgazdák megéltek a föld terméséből. Az a gazda, akinek ennél több földje volt, cselédet fogadott, de a gazda együtt dolgozott vele, - akkor is, ha jómódú volt. Úgy tapasztalta, „a 30-50 holdasok már képesek tőkét is gyűjteni."

58

3 Hozzáfűzzük, a birtok jövedelmezősége függött a föld milyenségétől és a termelés jellegétől: silány futóhomokon, számottevő szőlő- és gyümölcstermesztés nélkül a 30-50 hold közötti gazdaságból gyarapodásra nem futotta. 66. ábra. Felföldi Sándor jakabszállási nagygazda családja 1921-1922 táján. Fekete János gyűjteményéből Néhány példa a gazdasági fölemelkedésre: Dormány László 8 kat. holdon kezdett gazdálkodni és 1930-ig 56 holdra gyarapította birtokát, Áron János 1892-ben 7 kat. holdon kezdte a gazdálkodást és 54 holdra növelte, Kun István 1902-ben 15 kat. holdon kezdett és 150 holdasra szaporította gazdaságát. Többen bérelt földön illetőleg felesbérleten fogtak a homok hasznosításához és törekvő, céltudatos gazdálkodással 30-40-50 holdas saját birtokot szereztek. mi DUBECZ Sándor dr. 1994. 30-33. 322