Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 1. A helyi társadalom tagolódása

pengő tiszta hasznot hozott egy-egy hold homokja. Napszámból meg abból a kevés baromfiból tengődnek, amit a felesége nevel."

57

5 Turcsikné Fekete Orsolya (1895) szülei Jakabszállásról költöztek 1907-ben Zöldhalom-Bócsára. Jakabon volt egy kis tanyácskájuk, szőlővel, azt eladták és Bócsán több földet vettek az áráért. Szülei harmados kukoricaföldet műveltek, napszámba jártak. „Úgy élt a szegény embör, mint a Toldi Miklós lova" - mondta viszszaemlékezőm. 1919-ben cselédemberhez ment feleségül. A fiatal házaspárnak a férj apja adott Nagybócsán 825 négyszögöl sivatag homokot, ahol maguk építettek házat, testvéreik segítségével. Azután szőlőt ültettek. Négy fiútestvér sorban, egymás mellett építkezett, úgy nevezték a négy tanyát: Turcsiksor. Orgovány paraszt társadalmának felső rétegét az 1912. és 1930. évi gazdacímtárak alapján mutatjuk be.

57

6 * A birtokos neve A gazdaság A birtok területe területe 1912-ben 1930-ban (kat. hold) (kat. hold) Megjegyzés Baky Ferencné Baky István Aczél János Baky Elekné 129 459 119 502 1930: 3 örökös kezén lakása: Kunszentmiklós lakása: Kunszentmiklós lakása: Ersekcsanád Bankos Károly örökösei Baski András Baski Lajos Besze Lajos Burger Zsigmond Birkás Gyula Csorba Mihályné Dobos Sándor Ecker Sándor B. Farkas János Farsangné Újvári Erzsébet Felföldy Gyula Felföldy Kálmán Ficsor László 235 135 691 154 193 193 300 1911 óta orgoványi (!) 102 108 190 116 130 — lakása: Izsák 123 1912: a ref. egyh. bérlője 193 lakása: Kunszentmiklós 130 110 lakása: Kiskundorozsma lakása: Szabadka 37

5 LAKATOS Vince 1988. 20. 37

3 RUBINEK Gyula (szerk.) 1912. 544-545. F. SZABÓ Géza é. n. 204-206. 318