Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 1. A helyi társadalom tagolódása
Font József Brada István Sautek János Deák Sándor Ónody Györgyné Kis Kopárdi János Bakk Antal Sz. Tóth Mihály Font Béla Id. Tagay István Id. Gáspár György Mikó Ferenc 149 kat. hold 147 kat. hold 135 kat. hold 135 kat. hold 127 kat. hold 125 kat. hold 120 kat. hold 110 kat. hold 107 kat. hold 106 kat. hold 102 kat. hold 153 kat. hold (bérli Zsigala István) Harminckét parasztgazdának és úri birtokosnak volt 100 hold feletti földingadana. Szembeödő, hogy a soltvadkerti Font család hét tagja található közöttük, s a legvagyonosabb Font Jakab (vagy névrokona?) Vadkerten is birtokolt 63 holdat. Három-három személy képviselte e birtok-kategóriában a Faragó és a Kiss Molnár családot, két-két tulajdonos a Brada és az Sz. Tóth családot. Ha e névjegyzéket összevetjük az 1912. évi gazdacímtárral, azt látjuk, hogy 18 év múltán harminchárom közül tizenhét birtokos vagy leszármazottja tartotta meg illetőleg gyarapította földvagyonát, közöttük a kecskeméti Szappanos, a csongrádi származású Greskovics cívis család, a szeged-felsőtanyai Kordás Mihály nagygazda. A Font családból már 1912-ben hatan tartoztak a helyi gazdasági elithez. Új birtokosok: a Duna melléki református egyház, Felhő Antal (szegedi telepes), Sautek János, Szőke Tóth János és Mihály, Bakk Antal, Tagay István, Mikó Ferenc. Prónayfalva gazdasági elitjét nem vizsgáljuk hasonló alapossággal, mivel a községhez tartozó Harka és Kötöny puszta kívül esik kutatóterületünkön és az ottani birtokosokat, pusztán a családnevek alapján, nem könnyű megkülönböztetni a Tázlár pusztaiaktól. Több gazdának itt is, ott is volt örökölt vagy szerzeményi birtoka. 56 9 Ezért a 20. századi helyi társadalomnak csak néhány vonását, főképp a Tázláron meggyökeresedett családokat és szerepüket tárgyalom. Az 1920-30-as években a legnagyobb vagyonú tázlári birtokos Nagy Ferenc volt. Úgy tudjuk, majsai származású elődei az 1870-es években vásároltak földet a puszta nyugati részén. 1898-ban 40 holdon kezdett gazdálkodni, s 1930 táján vagyonát 1200 holdra gyarapította. Birtokából 713 katasztrális hold futóhomok akác- és nyárfával volt betelepítve, és élenjárt a szőlőtelepítésben is: 57 holdnyi szőlőgazdaságot létesített, mely nemcsak a község, hanem a környék legnagyobb paraszti szőleje volt. Fiát Budapesten taníttatta és az érettségi után rábízta a gazdaság adminisztratív vezetését. 57 0 56 9 Szabadi Pál az 1930-as prónayfalvai gazdajegyzékből megjelölte a Harka és Kötöny pusztai birtokokat. Az érdeklődők figyelmébe az ő munkáját ajánlom: SZABADI Pál 1997. 99-103. 57 0 F. SZABÓ Géza é. n. 282-283. 316
