Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 1. A helyi társadalom tagolódása

A jövevényeknek ebből a rétegéből számosan nem tudtak tartósan megtelepülni, aminek leggyakoribb oka a család munkaerejét, teljesítőképességét, lehetőségeit meghaladó bankkölcsön vállalása, illetve az adósság-törlesztés elmulasztása és a termelési tapasztalatok hiánya volt. Előbbire főleg a Sárközi Takarékpénztár és más bankok 1890-1900-as években lebonyolított, Szentimre, Csengőd pusztai és fischer-bócsai parcellázásai hoztak számos példát. 62. ábra. Nagy Ferenc tázlári gazda az 1930-as években. Archívfotó Szabadi Pál gyűjteményéből. 2. A telepesek másik csoportja azért vándorolt a pusztákra, mert a családi gazdaság annyira elaprózódott, hogy 4-6 holdas jussukon, örökföldjükön népes családjukat nem tudták eltartani - és még kevésbé látták biztosítva gyermekeik 306